Lapunk számításai alapján nem lenne meglepő, ha a az államháztartás 2002-es teljesítését bemutató, holnap megjelenő előzetes mérleg magasabb hiányt mutatna, mint ami a költségvetés legutolsó módosítása alapján hivatalosan várható lenne. Az Európai Unióban elfogadott módszertan (ESA–95) szerint 1540 milliárd forint hiány teljesítené maradéktalanul az előirányzatot, melyet év közben 505 milliárdról indulva srófoltak mind feljebb. A Reuters legutolsó felmérésében szereplő piaci átlag érdekes módon ennél alacsonyabb, 1519 milliárd forint deficit elérését sem tartja lehetetlennek (a kiinduló, év eleji becslés 526 milliárd forint volt). Ebben közrejátszhatott, hogy a felmérés készítésekor még több, a mérleget befolyásoló intézkedésről nem született döntés az Országgyűlésben, így ezek a tételek nem feltétlenül szerepeltek az elemzői várakozásokban. Az is megfigyelhető a felmérésből, hogy az előirányzatnál alacsonyabb deficitre vonatkozó becslést jellemzően a kutatóintézetek adtak, míg magasabb hiányt a befektetési bankok elemzői vártak. A legpesszimistább elemző szerint a hiány akár 1625 milliárd forint is lehet, míg a legoptimistább prognózis 1415 milliárdos deficitre tett. Az államháztartás hiánya november végén 956,4 milliárd forintra rúgott, vagyis a módosított előirányzatok teljesüléséhez decemberben alig kevesebb mint 600 milliárd forinttal emelkedhetne még a hiány. Igen ám, de a decemberben elfogadott módosítások pusztán különböző – a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-től, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től származó – adósságtételeknek a költségvetésbe való visszaterelésével 550 milliárd forinttal emelték a ténylegesen kalkulálható deficitet. Apró tételek pedig újabb 10 milliárdokkal járultak hozzá a hiány emelkedéséhez. Ezek alapján decemberben nullszaldós működési egyenleget kellett produkálnia a büdzsének az előirányzat betartásához. Ez viszont vajmi kevéssé valószínű, figyelembe véve, hogy szezonális okok miatt az év utolsó hónapja rendszerint erősen deficites. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban ugyan arról tájékoztatott, hogy a főbb adónemekből még a módosított előirányzaton felül is befolyhat 40–50 milliárd forint többlet, ami szebbé teheti a decemberi mérleget. A kormány egyik ígérete az volt, hogy átlátható államháztartási rendet alakít ki, ám ez a törekvése legkorábban csak 2003-ban forrhat ki. Az előző évről ugyanis megállapítható, hogy a költségvetés nemhogy nem lett átláthatóbb, hanem – a kormányváltás miatt is – jóval kuszábbá vált, mint a megelőző években volt, pedig akkor a letéti számla típusú ügyletek is szép kavarodást tudtak előidézni. A transzparencia hiánya okozhatja, hogy a makromutatók közül az államháztartás az, amelyikre a legkevesebb becslés érkezett a Reuters által felkért elemzőktől. A 2002-es mérleg GFS (tehát nem teljesen EU-konform) hiányára vonatkozóan a 18 elemzőből mindössze négyen vállalkoztak előrejelzésre, s hasonló arányban nyilatkoztak a 2003-as kilátásokról. Az ESA szerinti deficitre már 11, illetve 12 megkérdezett adott prognózist. Ami az idei évet illeti, a piac nem hisz a kormány előirányzatának, amely a tavalyi 9,2 százalékos GDP-arányos hiány után 4,5 százalékos deficitet célzott meg. A hivatalos indoklás szerint a múlt évet egyszeri kiadások rontották, melyek nélkül 5,7 százalék lett volna a hiány. A kormány idén mintegy 840 milliárdos államháztartási hiánnyal számol, ám az elemzők 1000 milliárd forint feletti értéket várnak, ami a GDP 5,3 százaléka. A piaci prognózis ugyanis abból indul ki, hogy a 2003-as költségvetés készítésekor figyelembe vett 4,4 százalékos GDP-növekedés irreális, az elemzői átlag alapján 3,74 százalékos bővülés valószínű. Még a legoptimistább prognózis sem haladja meg a 4,20 százalékot.