A perben felperesként szereplő lakó a társasházban lévő lakását felújította és fölé a lapos tető helyett sátortetőt építtetett saját költségén. A földhivatalhoz a munkák végeztével bejelentette, hogy a lakása 65 négyzetméterről 187 négyzetméter alapterületűre bővült. A tulajdonostársak a munkák kezdete előtt kelt "nyilatkozat" elnevezésű okiratban a lapos tető beépítéséhez ellenérték nélkül hozzájárultak és nem tartottak igényt a lapos tető beépítésével csökkenő közös tulajdonból tulajdoni hányaduk szerinti ellenértékre. Ugyanazon a napon a társaság közgyűlést tartott, amelynek jegyzőkönyvében rögzítették, hogy a tulajdonostárs és családja használatába adják a ház tetőterét. Vállalták, hogy az albetét bővítése miatt szükséges alapítóokirat-módosítást aláírják. A társasházi lakók a földhivatali bejegyzés előtt egy hónappal értesítették a lakását kibővítő tulajdonostársukat, hogy az alapító okirat módosításához nem járulnak hozzá, a hozzájárulásért cserébe 15 millió forintot kérnek. Közben a kibővített lakás többször is gazdát cserélt, így az eredeti, a közbülső és az utolsó tulajdonosok azt kérték a bíróságtól, hogy az a többi tulajdonos (az alperesek) aláírását az alapító okirat módosításán - ítéletével - pótolja. Másodlagosan pedig kérték, hogy a bíróság módosítsa az alapító okiratot az általuk készített és benyújtott módosítástervezet szerint. Az elsőfokú bíróság ítéletében pótolta az alperesek azon nyilatkozatát, mellyel - mint a perbeli társasház tulajdonosai - hozzájárulnak a társasház alapító okiratának módosítástervezetéhez. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a nyilatkozat megfogalmazása egyértelmű, abban a tulajdonostársak hozzájárultak, hogy ellenérték nélkül a módosított alapító okiratot aláírják. A másodfokú bíróság - a bővítés elkészültét követően négy évvel később kelt - ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, az alapító okirat a tulajdonostársak szerződése, amelynek módosításához szükséges szerződési nyilatkozat nem pótolható, az alapító okirat módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, ahhoz valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat módosítására vonatkozó tervezetet sem a közgyűlésen, sem máshol nem írta alá minden tulajdonos. Az ügyben a végső tulajdonos kért felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróságtól. A beadványban kifejtette, hogy az alapító okirat tartalmazza, hogy az építési munkához ki kell kérni a tulajdonostársak hozzájárulását, ha pedig annak kihatása van az alapító okiratra, akkor azt módosítani kell, a módosítás alapos ok nélkül nem tagadható meg. A felek között tartós jogviszony jött létre, az alapító okirat, illetve módosítása aláírását követően a tulajdonostársak hozzájárulásával történt építkezés miatt olyan jelentős változás állt be, amely a felperesek lényeges jogos érdekét sérti. A tulajdonos szerint a nyilatkozat megtételekor az akkori összes tulajdonostárs aláírta azt. A Legfelsőbb Bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a másodfokú ítélet nem jogszabálysértő. A bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy a jognyilatkozat pótlására akkor van lehetőség, ha a kötelezett részéről a szerződéses akarat fennáll, mivel a bíróság a szerződéses akaratot nem, csak annak teljesítésének elmaradását orvosolhatja a nyilatkozat - ítélettel történő - helyettesítésével. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint sem a nyilatkozat, sem az ugyanezen a napon megtartott közgyűlési jegyzőkönyv nem támasztja alá azt az állítást, hogy az alperesek az akkor készített alapszabály-módosítás aláírására kötelezettséget vállaltak volna. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a tetőteret a többi tulajdonostárs ellenérték nélkül bocsátotta a felperesek használatába. A jegyzőkönyvvel azonos napon kelt nyilatkozat alapján ugyancsak nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alapító okirat módosítására a beépítő által meghatározott tartalommal fog majd sor kerülni. Így elfogadta a másodfokú bíróság álláspontját, hogy az adott tényállás mellett az alperesek jognyilatkozata nem volt pótolható. Emiatt nincs jelentősége annak, hogy az aláíráskori tulajdonosok közül mindenki aláírta-e a nyilatkozatot.