A felperes 2003 októberében keresetlevelet nyújtott be az alperes ellen. Az elsőfokú bíróság 2004 márciusában bírósági meghagyást bocsátott ki a felperesi keresetnek megfelelően, ez ellen az alperes ellentmondással élt. A felperes 2004 júliusában kelt beadványában bejelentette keresetétől való elállását, azzal a feltétellel, hogy az alperes nem igényel perköltséget. Az elsőfokú bírósági felhívásra az alperes nem ellenezte a per megszüntetését, egyben bejelentette perköltség iránti igényét. Az elsőfokú bíróság 2004 októberében megszüntette a pert, és kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjának megfizetésére. Indoklása szerint a felperes elállt keresetétől, és kérte a per megszüntetését, amelyhez az alperes hozzájárult, ezért a bíróság a Polgári perrendtartás (Pp.) 157. § e) pontja és a Pp. 160. § (1) bekezdése értelmében a pert megszüntette és marasztalta a felperest az alperes perköltségviselésében. A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezés, amelyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a perre az alperes okot adott, és ő csupán az alperes utólagos teljesítése miatt állt el keresetétől, ezért méltánytalan lenne a felperest az alperes költségeiben marasztalni. Az alperes a fellebbezésre előterjesztett észrevételében a végzés helybenhagyását indítványozta. A másodfokú tanács azonban úgy találta, hogy a fellebbezés alapos. A Pp. 157. § e) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes keresetétől elállt. Ez ugyanis a felperes olyan (egyoldalú) eljárásjogi rendelkező cselekménye, amellyel azt juttatja kifejezésre, hogy a per folytatását és érdemi befejezését nem kívánja. Az elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak kell lennie, ki kell terjednie a teljes kereseti kérelemre, és – mutatott rá a bíróság – nem köthető semmilyen feltételhez. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresetétől történő elállását feltételhez kötötte, jelesül: csak abban az esetben áll el, amennyiben az alperes perköltséget nem igényel. Ebben az esetben a felperes elállása tehát nem tekinthető határozottnak és egyértelműnek, ezért joghatás kiváltására nem alkalmas, így a per megszüntetésének nincs helye. A Pp. 160. §-a alapján a keresettől elállás folytán a felperes köteles az alperesnek – igénye esetén – a perrel felmerült költségeit megfizetni. Ebben az esetben a bíróságnak nincs lehetősége annak vizsgálatára, hogy az alperes a perre okot adott-e. Amennyiben a felperes az eredeti követelésére nem, ám perköltsége megtérítésére igényt tart, nem elállásnak, hanem a kereset perköltség összegére történő leszállításának lehet helye. Ebben az esetben a bíróság a felek által előadott tények és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján a Pp. 206. §-ában foglalt bírói mérlegelés alapján a perköltség vonatkozásában ítélettel fog dönteni. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Pp. 258. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A felhívásnak – tekintettel a megelőző felperesi nyilatkozatra – ki kell terjednie arra is, hogy amennyiben eláll a keresetétől, ezzel vállalja az alperes esetleges perköltségigényét is. Ha ezt nem kívánja, leszállíthatja keresetét a perrel felmerült költségei megfizetésére, megjelölve igénye jogalapját és összegszerűségét – fogalmazott a bíróság.