Felperes és alperes szerződést kötött: az alperes mint szolgáltató feladata az elektronikus kereskedelmi rendszer üzemeltetése, igény szerinti továbbfejlesztése, internetmarketing tervezése, ügyintézése volt. A felperes mint megrendelő a szolgáltatásokért díjat fizetett, továbbá számítógépet és internethasználatot biztosított az alperes részére. Majd a felperes felmondta a szerződést, kérte a gépek, monitorok visszaadását. Az alperes közölte, további szolgáltatását beszünteti, ám a számítógépeket nem adja vissza a felperesnek – így is történt. A felperes keresetében kérte a számítástechnikai eszközök kiadását, valamint kártérítést, kamatokat. A változatosság kedvéért az alperes is késedelmi kamatokat kért a másiknak nyújtott szolgáltatásával összefüggésben. Az elsőfokú bíróság megállapította a szerződés megszűnését, és kötelezte az alperest a felperes tulajdonát képező gépek kiadására. Indokolása szerint az alperest – a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 480. §-a alapján – zálogjoga ugyan feljogosította a számítástechnikai eszközök visszatartására, ám a zálogtárgyak használatára nem, így megalapozott azon követelés, hogy az alperesnek használati díjat kell fizetnie. Az alperes fellebbezett, a felperes értelemszerűen helybenhagyást kért, a másodfokú bíróság pedig döntött. Eszerint a felek között megbízási szerződés jött létre, a Ptk. 478. § (2) bekezdés szerint pedig a megbízott a díját akkor is követelheti, ha az eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat akkor csökkentheti, illetőleg kifizetését akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős – ám ilyen, az alperes ellen szóló bizonyíték nem volt az eljárásban. A Ptk. 474. § (2) bekezdése szerint a szerződés megszűnéséig a felperes megbízásidíj-fizetési kötelezettsége fennállt, függetlenül attól, hogy az alperes szolgáltatását nem igényelte. Ezért az alperest a Ptk. 478. § (4) bekezdése alapján megilleti a díj, a szerződés megszűnésekor jogosan érvényesítette zálogjogát a felperes számítástechnikai eszközei vonatkozásában, ezen joga alapján – a megbízás díj összege erejéig – nem volt köteles azokat kiadni. Más kérdésben viszont a felperesnek adott igazat a jogerős döntés. Az alperes azzal, hogy a szerződés megszűnésekor a zálogjoga alapján a megbízási díján felüli részben jogellenesen tartotta magánál az ingóságokat, a felperesnek kárt okozott, a felperes vagyonában az eszközök hiánya értékcsökkenést eredményezett. A Ptk. 355. § (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán többek között a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést kell megtéríteni. A Ptk. 360. § (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A felperes károsodása a számítástechnikai eszközök alperes általi kiadásakor következett be, ezért a felek egymással szemben fennálló követeléseit erre az időpontra számolta el a bíróság.