Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott - használati melegvíz ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló - napkollektorok telepítése. Ezen eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek az "energiaszegénységben" élő rászoruló családoknak, akik hazánk pazarló energiafelhasználásának négyötödét  kitevő korszerűtlen családi házakban élnek - hangsúlyozzák a Knauf Insulation szakértői.

Egy átlagos magyar családi házban a teljes energiaköltségek mindössze 10-15 százalékát fordítják meleg víz előállítására, a fűtési költségek pedig az energiaszámla 60-70 százalékát teszik ki. Egyértelmű, hogy a rezsi a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthető a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével.

Szigetelés nélkül fölösleges luxus a napkollektor

Egy átlagos magyar otthon energihatékonysági adottságai miatt a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházás, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott - mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1 százalékát teszi ki, de általa a fűtésszámla 60-70 százalékkal csökkenthető - teszi hozzá, ezért úgy véli, az energiahatékonyság kérdésében szemléletváltozásra van szükségünk.

Egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az energiaszegénység nálunk a legnagyobb.

Centinként 3-4 százék a mínusz a fűtésszámlán

A hőszigetelés ára - az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően - átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon - 30 év alatt - pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60 százalékkal is csökkenthető, s a Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4 százalékos energia megtakarítást eredményez.

A szigetelés árának 2-4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év, ráadásul miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető.

 

Ahol tudják, hogy kell ezt csinálni:

A családi házak szigetelésében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. A skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40 százalékkal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél.

Az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel. A közép-kelet európai országok ebben is elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, de hazánk még régiós összehasonlításban is sereghajtó.

Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárású Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.