A hazai épületállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás nem gazdaságos. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, "zöldmezős" új építéstől megkülönböztetendő), helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, és közülük az optimális megoldást lehessen választani - írja a TLE.

Az építészeti értékek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. Miként a 2010/31 EU irányelv is fogalmaz, "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között". Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást - emeli ki a TLE.

Az új építést is támogatni kellene

A szervezet utal Szabó Zsolt államtitkár bejelentésére, mely szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának támogatást, egyenként több tízmilliárdos forrással. A pályázati kiírás ismerete nélkül, a TLE szakmailag egyértelműen azt a megoldást tartja megalapozottnak, ha a kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.

Mint írják, korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. Ebből évente 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint.

Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27 százalékos áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben - fogalmaz közleményében a TLE.