A bankgaranciának különösen nagy jelentősége van az építőipari nagyberuházásoknál, amelyeknél a kivitelező a vállalkozói díjának kifizetését minden eszközzel megkíséreli biztosítani. Mi a bankgarancia? A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Mit jelent ez? Előfordul, hogy valamely vállalkozási szerződést azzal a feltétellel kötik meg, hogy a fizetésre kötelezettnek bankgaranciát kell beszereznie, és a szerződés a bankgarancia elvállalásával hatályosul. Ebben az esetben a megrendelőnek a bankkal (a megfelelő pénzintézettel) megbízási szerződést kell kötnie a bankgarancia megnyitására. A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell: – a szerződést, amelyre tekintettel a megbízási szerződést kötötték, valamint a kedvezményezett megjelölését, – azt a határidőt, amely alatt a bank fizet, – azt az összeghatárt, ameddig a bank fizetési kötelezettsége fennáll, – a megbízás díját, – a megbízó kötelezettségvállalását arra, hogy a bank által kifizetett összeget meghatározott időn belül kifizeti a banknak. A szerződés megkötését követően a bank a kedvezményezettet a bankgarancia megnyitásáról és annak tartalmáról értesíti. Az értesítést követően a kedvezményezett a bankgarancia teljesítését akár bírói úton is kikényszerítheti. Előfordul olyan eset is, hogy a bank előzetes szándéknyilatkozatot ad arra vonatkozóan, hogy a bankgarancia-szerződést meg fogja kötni, és a felek erre tekintettel szerződést kötnek. De vigyázat! Ez a szándéknyilatkozat nem pótolja a bankgarancia-szerződést, és a banktól e nyilatkozat alapján nem követelhető teljesítés. A zálogjog A zálogjog bonyolult, és terjedelmesen szabályozott jogintézmény, amelynek óriási jogi irodalma van. Itt csupán a vállalkozási szerződés szempontjából jelentőséggel bíró jogi szabályozás egyes kérdéseire térek ki. A zálogjog a pénzben meghatározott, vagy meghatározható kötelezettségek dologi biztosítéka. Célja az, hogy követelések teljesítéséhez megfelelő alapot biztosítson. A hitelezés biztosítására szolgál. A hitel lehet: kölcsön, vagy szolgáltatásért járó nem egyidejű ellenszolgáltatás. Hogyan keletkezhet a zálogjog? A zálogjog, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet. A vállalkozási szerződések szempontjából itt is az a lényeg, hogy akkor keletkezik a zálogjog, ha szerződésben a felek kikötik. Tehát alapvetően szerződéses kikötésként létezhet. Létezhet azonban a jogszabály rendelkezésénél fogva is, ugyanis a jogszabály a vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban a vállalkozói díj biztosítása végett akként rendelkezik, hogy a vállalkozót zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében a birtokába kerültek. A jogszabálynak ez a rendelkezése ebben a terjedelemben – kikötés nélkül is – a vállalkozási szerződés részét képezi. A hatósági határozat alapján létrejött zálogjognak gyakorlati jelentősége nincs. Mi az alapvető különbség a szerződéses és a jogszabályban meghatározott zálogjog között? A különbség abban áll, hogy míg szerződéssel a teljes vállalkozói díjat lehet zálogjoggal biztosítani, és a zálog tárgya bármi lehet, addig a jogszabályon alapuló zálogjog kizárólag abban a terjedelemben áll fenn és érvényesíthető, amelyet a jogszabály előír. Vagyis a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerültek a birtokába. Jól megvilágítja e kérdést az a bírósági per, amelyben az építési vállalkozó felperes az alperessel szemben az utóbbi nála lévő személygépkocsiján a vállalkozói díjára törvényes zálogjogát kívánta érvényesíteni. A bíróság a keresetét azért utasította el, mert a személygépkocsit a megrendelő kölcsönadta a felperesnek, tekintettel arra, hogy a vállalkozó gépkocsija meghibásodott. A gépkocsi a megrendelőnek nem olyan vagyontárgya volt, amely a vállalkozási szerződés keretében került a vállalkozó birtokába. Keresete ezért nem volt megalapozott. A zálogjog tárgya A zálogjogot szokás megkülönböztetni azon az alapon, hogy milyen tárgyakon lehet zálogjogot alapítani. A zálog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A birtokba vehető dolog lehet: ingó vagy ingatlan. Az ingó dolog egy részére nem lehet zálogjogot alapítani, másrészt, zálogjoggal csak önálló ingatlan terhelhető meg. A zálogjog fajtái 1. A kézizálogjog: fogalmi eleme, hogy a zálogtárgy a jogosult birtokába kerüljön, vagyis a zálogtárgyat a jogosult birtokába kell adni. A kézizálogjog létrejöhet: a) ingó dolgon, b) ingatlanon (jelenleg hatályos, azonban nem kellőképpen szabályozott jogintézmény, amelynek létrejöttéhez szükséges annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is), c) értékpapíron (az értékpapír hitelviszonyt, vagy tagsági jogokat megtestesítő lehet, amelyet vagy névre szólóan, vagy bemutatóra szólóan lehet kiállítani – pénzen zálogjogot nem lehet alapítani, a pénz csak óvadék tárgya lehet). 2. A jelzálogjog jellemzője, hogy a zálogjogosultat nem illeti meg a birtoklás joga. Jelzálogot lehet alapítani: a) ingó dolgon, aminek jelentősége abban áll, hogy a zálogtárgy a kötelezett birtokában maradhat, azt használhatja, adott esetben termelhet vele (ingó dolgon alapított zálogjogot csak közjegyzői okiratban lehet érvényesen alapítani, és a jelzálognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba foglalása szükséges), b) ingatlanon; (Az ezen alapított jelzálognak van a mindennapi életben a legnagyobb jelentősége. Alapításához a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges, ezért azt az ennek megfelelő okiratba kell foglalni.) 3. Vagyont terhelő zálogjog A vagyont terhelő zálogjog alapítása új jogintézmény. Azt jelenti, hogy a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagyona, illetve vagyonának egy része követelés biztosítékául szolgálhat. A vagyonon a rendes gazdálkodás szabályai szerint működő vagyont kell érteni, amelyben ingó, ingatlan dolgok, továbbá jogok és kötelezettségek is lehetnek. A vagyont terhelő zálogjog alapításához is közjegyzői okiratba foglalás, és a zálogjognak a Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba foglalása szükséges. Van olyan nézet, amely szerint az ingatlanoknál nem mellőzhető a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ebben az esetben sem, a jogszabályból azonban ez nem következik. Jogot és követelést terhelő zálogjog Ilyenek például a következők: – az iparjogvédelem alá eső szellemi alkotások az oltalmazás elnyerésével átruházhatóvá válnak, – a védjegylajstromba vett jog átruházható, azon jelzálog is alapítható, – a mintából és mintaoltalomból származó jogok átruházhatók és megterhelhetők, – a korlátolt felelősségű társaság üzletrészén zálogjog alapítható. A jogot terhelő zálogjog jogosultja a jog kötelezettjével szemben a zálogjogot akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megalapítását a kötelezettel közölték és a jogról kiállított okiratot átadták. A követelést terhelő zálogjog létesítését a jogszabály ugyan lehetővé teszi, azonban annak mikéntjéről további felvilágosítást nem ad. Eltérő álláspontok vannak abban a kérdésben, hogy érvényesen hogyan lehet létrehozni ezt a jogot. Egyes nézetek szerint csak közjegyzői okiratba foglalással és nyilvántartásba vétellel lehetséges, más álláspont szerint még az írásbeliség sem feltétele a létrehozásának, csupán az eredeti kötelezett értesítése szükséges. A zálogjog alakszerűsége A zálogjog alakszerűségi szabályozása eléggé bonyolult. Itt elegendő annyit megjegyeznünk, hogy a zálogjog kikötése általában csak akkor érvényes, ha írásba foglalják. Természetesen az ingatlant terhelő jelzálogjogot csak teljes bizonyító erejű magánokiratba lehet foglalni, tekintettel arra, hogy a telekkönyvi bejegyzéshez ez a forma szükséges, míg az ingón alapított jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog alapításához a szerződés közjegyzői okiratba foglalása, valamint nyilvántartásba vétele szükséges. E kivételektől eltekintve az egyszerű írásbeliség elegendő, sőt például ingón kézizálogjogot szóban is létre lehet hozni. Célszerű azonban a szabályozás bonyolultsága miatt minden esetben jogászhoz fordulni, mert a nem megfelelő alakszerűséggel kötött zálogszerződés semmis. Az írásba foglalt szerződésnek minimálisan tartalmaznia kell: – a zálogtárgy megjelölését, – a zálogjoggal biztosítani kívánt követelés megjelölését, – a felek egyező kijelentését, hogy zálogjogot, illetve melyik fajta zálogjogot kívánnak létrehozni, és milyen összegű a biztosítani kívánt követelés. A zálogjog érvényesítése A zálogtárgyból való kielégítés – ha közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel alapították – történhet akként, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ebben az esetben a végrehajtás ennek alapján történik. A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Ebben az esetben a zálogjogosult azt kérheti a bíróságtól, hogy az a zálogkötelezettet a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére kötelezze. A jogerős bírósági határozat alapján a jogosult végrehajtást kérhet, és a továbbiakban végrehajtási eljárás keretében elégítik ki az igényét, ami rendszerint árverés útján valósul meg. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat a bírósági végrehajtás mellőzésével maga értékesíti, vagy az értékesítésre azzal üzletszerűen foglalkozó személynek megbízást ad. A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet erről értesíteni kell. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel szemben elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni. Semmis az a zálogjog megszűnése előtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti. Az óvadék (kaució) A vállalkozási szerződések biztosítására óvadékot a szerződő felek ritkán kötnek ki. Mindazonáltal előfordul, hogy a vállalkozó a vállalkozási díj egészét, vagy egy részét óvadékkal biztosítja, és ennek jogilag nincs akadálya. Kaució adása esetén a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Az óvadék jogintézményének jelentősége abban áll, hogy a jogosult a bonyolult bírósági eljárás igénybevétele nélkül is hozzájuthat a követeléséhez. Az értékpapír fogalmának meghatározása alapvető kérdés. Értékpapírnak minősül a részvény, a kötvény, a befektetési jegy, a letéti jegy, a kincstárjegy, váltó, a csekk, a közraktári jegy, a kárpótlási jegy, a vagyonjegy, a szövetkezeti üzletrész, ha arról névre szóló értékpapírt állítottak ki. Óvadékként csak olyan értékpapírok jöhetnek szóba, amelyek bemutatóra szólnak, vagy amelyek forgathatók. Az értékpapíroknak biztosítékként történő elfogadásakor nem a névértéküket, hanem az árfolyamértéküket kell figyelembe venni. Az óvadék jellemzői: 1. Az óvadékból való kielégítés feltétele egyrészt az, hogy a kötelezett neki felróható szerződésszegést kövessen el, másrészt, hogy a szerződésszegéssel összefüggésben a jogosultnak kártérítési igénye legyen. 2. Az óvadék nem kárátalány, ami azt jelenti, hogy a kár összegszerűségét a jogosultnak bizonyítania kell. A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegés bekövetkezése esetén – függetlenül a kár bekövetkezésétől – az óvadékra a jogosult igényt tarthat. Amennyiben a szerződő felek nem állapodnak meg abban a kérdésben, hogy szerződésszegés esetén a jogosult az óvadékot megszerzi, a hitelezőt elszámolási kötelezettség terheli, mert az óvadékból csak annyit vehet igénybe, amennyi a bizonyítható kára. Az ezen felüli pénzösszeget, vagy értékpapírt a kötelezettnek vissza kell szolgáltatni. Abban az esetben, ha a jogosult ragaszkodik a szerződésszerű teljesítéshez, az óvadékból való kielégítésre nem tarthat igényt. 3. A Ptk. nem rendezi azt a kérdést, hogy az óvadék tárgya kinek a birtokába, illetve kinek a kezelésébe kerüljön. Ebben a kérdésben tehát a feleknek a szerződés megkötésekor meg kell állapodniuk. Gyakori a szerződéskötéskor az a megoldás, hogy a szerződő felek az óvadékot közös megbízottnál – általában pénzintézetnél – helyezik el. Ebben az esetben a szerződésben azt is rendezni kell, hogy az óvadék kezelője az óvadékot milyen feltételek megléte esetén és kinek adhatja ki. 4. Az óvadékot csak a kielégítés céljaira lehet felhasználni, a felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen. 5. Az óvadék visszajár, ha az óvadék alapjául szolgáló szerződés megszűnik. Ha a kötelezett az óvadékkal biztosított szerződést teljesítette, a szerződés megszűnik. A kezesség A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Tehát a kezesség lényege az, hogy az adós kötelezettségeinek a teljesítésére más személy kötelezi magát. Kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni, sőt jövőbeli, vagy feltételes követelés is biztosítható kezességgel. A kezesség jogszabályon – ez a törvényes kezesség – vagy szerződésen alapulhat. A törvényes kezesség például a vállalatot létesítő jogi személynek a vállalat kötelezettségeiért való kezesi felelőssége, vagy a bérlő, használó felelőssége valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntéssel okozott károk megtérítésével kapcsolatban. Egyéb esetekben a kezesség szerződés megkötésével jön létre. A kezességet a jogszabály rendelkezésénél fogva csak írásban lehet érvényesen elvállalni. Ez azt jelenti, hogy maga a kezesi szerződés nincs írásbeli alakhoz kötve, de a kezesség elvállalása igen. Nem kell írásba foglalni továbbá a kezességnek a hitelező általi elfogadását sem. A gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy a kezességvállalást a kezességi szerződést, valamint annak a hitelező részéről történő elfogadását célszerű írásba foglalni. Ha a szerződő felek az írásbeliséget elmulasztják, illetve csak a jogszabály által megkövetelt minimumra korlátozzák, az esetleges peres eljárásban a szerződések tartalmának bizonyítása nélkülözhetetlen. Mi a kezes felelősségének a terjedelme? A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt: érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ahhoz, hogy a kezesi szerződés érvényesen létrejöjjön, meg kell jelölni azt a szerződést, amelynek nem teljesítése esetén a kezesi felelősség bekövetkezik, továbbá meg kell határozni azt is, hogy az abban foglaltakért milyen mértékben vállal felelősséget. Ha például az alapszerződés kötelezettjének tartozása 5 millió forint, a kezességvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amelynek erejéig a kezes kezességet vállal. A példa szerint a kezesi felelősségvállalás maximuma 5 millió forint lehet, a kezes azonban ennél kisebb összegre is vállalhat kezesi felelősséget. Ebből az is következik, hogy a kötelezettség megszűnésével vagy csökkenésével a kezes kötelezettsége is megszűnik, vagy csökken. Tehát a kezesség járulékos jellegű, mindig az alapköveteléshez igazodik. Fő szabályként ebben a kérdéskörben az az irányadó szabály, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Fontos szabály az is, hogy a kezes a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. A kezesség fajtái A fő szabály a kezességvállalásnál az, hogy a kezes csupán akkor tartozik helytállni, ha az adós és az őt megelőző kezesek nem fizettek. A kezesség egyik fontos elve a "sorban állás", amely azt jelenti, hogy a kezes csak akkor felel, ha a felelősségi láncolatban rá kerül a sor. Ha ez a sor nem állapítható meg, kétség esetén a kezesek felelőssége egyetemleges. A kezességnek a másik fajtája az úgynevezett készfizető kezesség. Ebben az esetben a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ilyen esetekben a kezes fizetési (vagy egyéb) kötelezettsége azonnal beáll. Ezek az esetek: ha a felek így állapodtak meg, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, ha a kezességet bank vállalta. A kezesség megszűnése Fő szabály az, hogy amennyiben a jogosult követelése bármilyen módon kielégítést nyert, a kezes felelőssége megszűnik. A kezes felszabadul a kötelezettsége alól, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. Dr. Décsy Györgyi