A zsarolóvírus-támadások nemcsak technikai fennakadásokkal vagy átmeneti anyagi veszteségekkel járhatnak, egy vállalkozás bukását is jelenthetik: az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a sikeres védekezés kulcsa az, hogy egy cég üzleti stratégiája képes-e megelőzni a bajt, illetve felkészült-e a helyreállításra.

A közlemény szerint a támadások nagy károkat okoznak: az IBM legfrissebb jelentése alapján egyetlen ilyen támadás utáni helyreállítás átlagosan közel 5 millió dollárba kerül. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a zsarolóvírusok gyakran ellátási láncot érintő támadás formájában érkeznek.

Emlékeztettek: 2025. augusztus végén a Jaguar Land Rover-t érte súlyos kibertámadás, ahol a brit autógyár 6 hetes kényszerleállásra kényszerült, a becsült kár 1,9 milliárd font veszteség.

Az ESET szerint, bár a zsarolóvírusokkal ma már minden iparágban támadnak a bűnözők, a legnagyobb veszélyt a kis- és közepes vállalkozásokra jelentik, amit az is mutat, hogy ezek a cégek szenvedik el a legtöbb kárt: a Verizon Data Breach Investigations Report tavalyi elemzése szerint, míg a zsarolóvírusok

  • a nagyvállalatoknál az adatszivárgások 39 százalékát okozzák,
  • addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 88 százalék.

Közölték azt is, hogy az összes kár harmada zsarolóvírushoz vagy más zsarolási módszerhez kötődik.

Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint az úgynevezett kiberreziliencia már nemcsak informatikai kérdés, hanem üzleti túlélési stratégia.

Hozzátette, a kkv-k működése, a nagyvállalatokhoz hasonlóan, nagymértékben függ az adataiktól és informatikai infrastruktúrájuktól, de míg a nagyvállalatok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek az adatvédelmi kockázatok megelőzésére és hatástalanítására szolgáló eszközökkel, addig a kkv-k – sok esetben megfelelő védelem híján – , jóval kiszolgáltatottabbak a támadásoknak.

Ezért a végleges adatvesztés és a teljes üzleti leállás veszélye gyakran erőteljes motivációt jelent a váltságdíj kifizetésére, még akkor is, ha nincs garancia arra, hogy a vállalkozás valóban visszakapja adatait.

Hozzátette, fontos, hogy a szervezeteknek legyen vészforgatókönyve, ami világosan rögzíti, ki mit tesz egy kibertámadás esetén, technikai, kommunikációs és jogi szempontból is.

Hekkerek próbálják zsarolni az ügyfeleket az ismert techóriásnál

Számos ügyfél kapott zsaroló üzenetet az Oracle szerint, ám azt egyelőre nem árulták el, hány embert is érintett a kibertámadás. Erről itt írtunk >>>