A TLE emlékeztetett 2023-ban jelentősen visszaesett a lakásépítések száma, különösen a megyeszékhelyeken és Budapesten. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban mindenhol csökkent, és ennek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.

Célszerű lenne egy állami, illetve vállalkozói alapokon nyugvó bérlakásépítési program kiépítése.

Az Index már korábban megírta, egy ilyen bérlakásprogram – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúrakiegyenlítő szerepet tudna betölteni, pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, illetve a nagy ipari centrumokban.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségileg is megújuljon a szükséges lakásszám megépülésével Magyarországon

– teszi hozzá az egyesület.

A program alkalmas lenne a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására.

Az egyesület azt is fontosnak tartja, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és zöld építészeti szempontok, továbbá megjelenjen a családok gyermekvállalásának támogatása is.

Rövid és közép távon úgy lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, hogy a kormány éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre. Hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis arra, hogy a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.

Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges:

  • az általános 5 százalékos újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás,
  • az otthonteremtési támogatások,
  • valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása.

A TLE meggyőződése, hogy hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának.

Ez hozzájárulna:

  • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
  • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez,
  • a stabil munkahelyekhez,
  • a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
  • A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram.

Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket:

  • a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat;
  • a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A hazai lakásállomány évi 1 százalékos megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.

Arra, hogy a lakáspiac helyzete nem túl fényes,  az egyik legnagyobb építőanyag-gyártó, illetve -kereskedő vállalat is rávilágított korábban. A Mapei szerint sorsfordító hónapok előtt állhat a lakáspiac, mert az átlagpolgárok és a vállalkozások még óvatosak. Ahhoz azonban, hogy 2024-ben érdemi növekedés valósuljon meg az otthonépítési kedv terén, a csok plusz melletti további lökésre, érdemi kormányzati ösztönzőkre van szükség.

150 milliárdos lakásépítési programot jelenthetnek be, tökéletes időzítéssel érkezhet egy pozitív hír is a kormányzat részéről. Ugyanis ismét több oldalról megerősítették, jön az otthonfelújítási támogatás újabb verziója. Itt olvashat a részletekről >>>