Hszi Csin-ping kínai elnök Peking egyik legfontosabb stratégiai partnereként üdvözölte Magyarországot, és elismeréssel illette Orbán Viktor országát azon európai útja során, amely elemzők szerint az Európai Unió és a NATO megosztottságát hivatott növelni.

Kína és Magyarország kapcsolatát az új korszak „minden időjárásra kiterjedő, átfogó stratégiai partnerséggé” fejlesztette – mondta Hszi gondosan kiválasztott újságírók előtt Orbán Viktor budai rezidenciáján, a Karmelitában – írja a Financial Times.

„Kétoldalú kapcsolataink most a legjobbak történelmünk során. Mindent megteszünk, hogy az együttműködésünket olyan aranyútra tereljük, amely segít bennünket a magasztosabb célok elérésében” – jelentette ki a kínai pártfőtitkár.

A Magyarország és Kína korábbi „átfogó stratégiai partnerségéhez” képest történt változás Budapestet kivételes helyre pozícionálja Peking diplomáciai panteonjában.

Elemzők szerint csak Kína Oroszországgal fenntartott kapcsolatai, amelyeket hivatalosan „átfogó stratégiai koordinációs partnerség egy új korszakért” néven emlegetnek, előzik meg Magyarország új partneri elnevezését, bár Peking szoros kapcsolatot ápol Észak-Koreával is, amellyel katonai szerződést is kötött.

Yu Jie, a Chatham House, egy brit agytröszt Kína-szakértője szerint az új megfogalmazás a Kína által Magyarországnak tulajdonított státusz jelentős emelését jelenti: „Ez azt mutatja, hogy Kína Magyarországot akarja a vezető országgá tenni, amellyel az Európai Unióban kapcsolatba lép. Azt is szeretné, ha Magyarország hídként működne Kína és az EU kapcsolatainak előmozdításában.”

Orbán komoly dicséretet kapott Hszitől

A kínai elnök szerint a két ország kormányai, parlamentjei és pártjai szorosabbra fűzik a kapcsolatokat, miközben „szilárdan támogatják egymás alapvető érdekeit”.

Elmélyítjük a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködést. Elő fogjuk mozdítani a Belgrád-Budapest vasútvonalat és más kulcsfontosságú infrastrukturális projekteket. A feltörekvő gazdasági ágazatokban új minőségű elkötelezettséggel bővítjük az együttműködést

– fogalmazott Hszi Csin-ping.

Magyarországra érkezése előtt, amely ötnapos, három országot érintő európai körútjának utolsó állomásán Hszi Csin-ping dicsérte Orbán Viktor kormányát, amiért „független" külpolitikát folytat és szembeszáll a nagyhatalmi politikával”.

Szerdán Szerbiában a kínai vezető aláírta Aleksandar Vucsics elnökkel a kínai-szerb közösség közös jövőjéről szóló közös nyilatkozatot, amely Hszi azon törekvését támasztja alá, hogy az Egyesült Államok hegemóniájával szemben álló országok koalícióját hozza létre. Budapesten a pártfőtitkár kifejtette, számít arra, hogy Magyarország egyre erősebb EU-taggá válik, és hogy Kína Magyarországgal együtt a közép- és kelet-európai regionális kapcsolatok kiépítésére kíván összpontosítani.

Peking és Budapest a béke útján jár

Orbán Viktor ugyanilyen lelkes volt: „Az elmúlt 20 évben, amióta utoljára kínai elnök látogatott Budapestre, a világ többpólusúvá vált. Ennek egyik fontos pillére Kína, amely meghatározza a világgazdaság irányát. Kínát mindig is barátunknak tekintettük.”

A kormányfő elmondta, hogy Magyarország támogatja Kína béketervét az ukrajnai háborúra vonatkozóan, és megismételte az azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra vonatkozó felhívását, amelyet a NATO-szövetségesek a kapitulációhoz hasonlóan elutasítanak.

Vannak olyan területek, ahol Kína a legjobb a világon, és köztük olyanok is, ahol a világot megkerüli

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az elektromos járművek, a vasút és az információs technológia olyan területek, ahol Magyarország szívesen együttműködik.

A Peking és Budapest közötti együttműködés kiterjedne a nukleáris energiaipar teljes spektrumára, ahol eddig nem működtek együtt. A két ország tisztviselői csütörtökön 18 gazdasági megállapodást írtak alá. Kína és Magyarország együttműködne egy Budapest körüli tehervasút, a főváros repülőtere és a belváros közötti új nagysebességű vasúti összeköttetés, valamint egy Magyarország és Szerbia közötti olajvezeték építése terén – közölte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Szerbia nyersolajimportja jelenleg egyetlen, Horvátországon áthaladó olajvezetékre támaszkodik.