Nagy Márton, aki immár nem csak a gazdaságfejlesztésért, de a költségvetési fegyelemért is felel, az MKIK évnyitó rendezvényén tartott előadásában az előttünk álló gazdasági kihívásokat vázolta, szavai szerint kívülről kezdve és befelé haladva.

„A 2025-ös év a gazdasági áttörés és fordulat éve, ugyanakkor az év úgy indult, hogy az amerikai elnökválasztást követően elkezdtük kapkodni a fejünket, a globális gazdaság újrasúlyozását hozták az elnök intézkedései. Ebben kell megtalálnunk a helyünket”

– hangsúlyozta Nagy Márton. 

Szerinte az államok fejlesztő államokká váltak. Ezt a folyamatot Kína már elkezdte, az Egyesült Államok igyekszik ehhez felzárkózni, és Németország is hozott egy ilyen döntést.

Az USA igen gyorsan bejelentett egy ezermilliárdos tech-beruházást, jöttek a védővámok, amelyeknek nemcsak a külkereskedelmi egyenleg javítása, hanem a gyárak újralokálása is a célja. Vagyis az, hogy mindenki települjön be az Egyesült Államokra, hogy elkerülje a vámokat – magyarázta. Úgy vélte,  ez nagyon okos és racionális stratégia. Mi is ezt tesszük – tette hozzá Nagy Márton. 

Ami szerinte meglepetés volt, az Németország lépése. Friedrich Merz jövendő kancellárként az adósságfék feloldását jelentette be, ezen túl a védelmi kiadás növelését, ami a GDP 2 százalékát érinti. 

Kína után az Egyesült Államok és Németország is belépett a gazdasági világversengésbe, a gazdasági világháborúba

– mutatott rá a miniszter, hozzátéve: a fiskális konzervativizmussal le kell számolni. Miután vázolta a külgazdasági helyzetet, Nagy Márton jelezte, hogy innen indulunk, ebben pedig a gazdasági semlegesség ad nekünk iránymutatást.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Megemlítette a már meghozott intézkedéseket, majd vázolta a jövőt:

a legnagyobb kihívás jelenleg rövidtávon az infláció.

A kérdés szerinte csak az: vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett. A válasz igen – hangsúlyozta. Ma ugyanis a bérek 8,7 százalékkal magasabban vannak, mint az infláció, azaz a reálbéremelkedés 8,7 százalék. Szerinte a minimálbéresek esetében adták vissza a legerőteljesebben azt, amit az infláció elvett, de a középosztályt is érinti a hatás.

De az infláció sose nyugszik, jön vissza: februárban meghaladhatja a januárit, ezzel pedig  foglalkozni kell. A tej, liszt, tojás étolaj úgy emelkedik, hogy feszültséget hoz a társadalomban,

ezért 3 lépésből álló akciótervet jelentett be a kormány.

A kormány jelenleg önkéntes vállalásokat vár el a láncoktól, hatból kettő tette elfogadható ajánlatot. A második lépés a haszonkulcs csökkentése lenne. Segítheti a helyzetet a nyugdíjasoknak bejelentett áfa-visszatérítés is – tette hozzá Nagy Márton.

Járvány tolhatja meg az inflációt

Az inflációt érintő hatások között említette meg az országban most felbukkant ragadós száj- és körömfájás járványt, ami ha elterjed, brutális hatással járhat.

Fel kell készülnünk erre is. Ez rendkívüli hatással lehet a húsárakra is, amely inflációhoz vezethet

– mutatott rá. 

Részletesen beszélt ezután a bérekről, kitért a hároméves bérmegállapodásra, ezen belül a minimálbéremelésre, aminek hatása tükröződhet az áltagbérmelésekben is.

Hangsúlyozta:

az ezer eurós minimálbér középmezőnybe hoz bennünket, erre 2028-ra van esély.

A minimálbéremelésnek elmondása szerint termelékenységnövelő hatása is van. Márpedig e téren nem állunk túl jó helyen az Európai Unióban, ezen javítani kell, itt keresni kell szerinte a tartalékainkat.

Ezzel összefüggésben említette meg, hogy felmérték, termelékenységjavításon mit értenek a vállalkozások. Kiderült, elsősorban digitalizációban gondolkodnak. Ezt jelzi az is, hogy a Demján Sándor beruházásfejlesztő programra eddig mintegy 1900 vállalat pályázott, 140 milliárd forint körüli igénnyel. A digitalizáció mellett a cégek 57,1 százaléka szeretné növelni a beruházásait. Amikor pedig arról kérdezték őket, mi rontja leginkább a helyzetüket, az első helyen említették az inflációt, a globális vagy belső kereslet a második, és az adminisztrációt a harmadik helyen.  

És hogyan segíti a kormányzat a vállalkozásokat? Leginkább hitelezéssel: olcsó forrásokat bocsátanak rendelkezésre, például a Széchenyi-kártya hitellel.

Ennek volumene 5 ezer milliárd forint körül van ma. Ezért 320 milliárd forintot fizet ki évente az állam

– húzta alá Nagy Márton.

A finanszírozás javításában szerinte jól állunk, miként az adócsökkentésben is. Beszámolt arról: dolgoznak azon, hogy a kiva értékhatárát duplájára emeljék, ugyanakkor a HIPA rendszere is egyszerűsödik. Az ESG esetében a kkv-knál legalább egy évnél tolnák el a határidőt. Az NTAK-nál pedig az egyszerűsítés eszköze az lehet, hogy 2026 szeptemberétől már csak egyszer kellene beütni a szükséges adatokat.

E lépéseket nyilván a költségvetésbe is be kell illeszteni, amelyben nulla elsődleges hiánnyal számolnak.

Kezdődik a Macronomx konferencia

Az MKIK rendezvénye után kezdődik az Economx saját eseménye a Puskás Arénában, a Macronomx elemzői konferencia, ahol gazdasági szakemberek és elemzők segítségével feldolgozzuk a délelőtt során elhangzottakat. A Gazdaság napja című műsorfolyamunkat élőben közvetítjük.

Kik segítenek megérteni, hogy merre tart a magyar gazdaság?

De nem csak elemzők mondják el véleményüket a Gazdasági évnyitón elhangzott beszédekről, meghallgathatjuk

  • György László gazdasági stratégiáért felelős kormánybiztost, illetve
  • Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét, valamint
  • Nagy Márton csúcsminisztert is,

aki laptársunk, az Index újságírójának kérdéseire válaszol.

A részletes programot IDE KATTINTVA érheti el.

Az élőben követhető eseménnyel nem kevesebbre vállalkoztunk, minthogy bemutassuk az ország döntéshozóinak terveit, és azok elsőkézből történő értékelését a leghitelesebb gazdasági szereplőkkel.