A miniszterelnök beszéde elején Novák Katalin lemondásával foglalkozott, és megköszönte a munkáját. Szerinte a lemondásának oka olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféleképpen lehetett volna dönteni: el kellett volna utasítani.

„Nem ez történt, ezért a lemondás helyes volt. Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia uralkodik, a gyerek abszolút teljes körű védelmet élvez, az elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni, nincs kibúvó, nincs kedvezmény, nincs feltételes szabadság, nincs kegyelem” – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy mivel ebben a kérdésben nem elegendő az emberi ítélőképesség, ezért a jogszabályoknak is garantálniuk kell, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő, ezért fontos a hatályban lévő szabályok áttekintése, ideértve az alkotmány nyújtotta garanciákat is.

Ehhez kapcsolva megismételte, nem lehet feltételes szabadságra helyezni a pedofilügyekben elítélt bűnözőket, és a bíróságokat is arra kérte, hogy a folyamatban lévő ügyekben erre tekintettel hozzák meg döntéseiket.

Miért csak a második kísérletre sikerült elítélni egy pedofil gyermekotthon-vezetőt? Ennek a végére kell járni, ezért vizsgálatot rendeltem el, amely minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjére vonatkozik. Átvilágítunk mindenkit, mert az alkalmassági feltételeknek mindenre, az életvitelre, a szexuális devianciára és a pszichológiai megfelelésre is ki kell terjednie

– hangsúlyozta.

A leendő köztársasági elnök, Sulyok Tamás kapcsán kiemelte, azért egy napon dönthetnek a köztársasági elnök lemondásáról és az új elnök megválasztásáról, mert az ország erős és stabil, ezért úgy kell megoldani a váltást, hogy ne legyen zavar. Megismételte, Sulyok Tamás mögött óriási szakmai tapasztalat van, és tekintélye vitathatatlan.

Trócsányi Lászlót jelöli a Fidesz az Alkotmánybíróságba

Kocsis Máté a közösségi oldalán jelentette be, hogy az egykori igazságügyi minisztert jelölik Sulyok Tamás helyére. A részletekért KATTINTSON ide!

A Svédországgal megkötött múlt heti megállapodás kapcsán Orbán Viktor kiemelte, tudjuk, hogyan rendezzük a vitás ügyeket, a két ország nem egyforma, de mások gyámságára nincs szükség. Közölte, hogy a megállapodás kölcsönösen előnyös, erősíti mindkét ország biztonságát. Katonai és hadiipari együttműködés eddig is volt, a vadászgépekről szóló szerződést meghosszabbítják és négy új vadászgépet vásárolnak, ezzel a magyar légierő az ország területén kívül is képes lesz NATO-feladatok ellátására.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án
Kép: MTI / Koszticsák Szilárd

A kormányfő felhozta, hogy anno az ő első kormányzása alatt kötötték meg az akkor még semleges Svédországgal azt a szerződést, amit most meghosszabbítottak és kibővítettek négy új Gripen vadászrepülő megvásárlásával. Felidézte, hogy a megállapodáshoz légvédelmi rendszer és logisztikai szolgáltatások is kapcsolódnak, valamint kutatóközpontot nyit egy svéd hadiipari vállalat Magyarországon.

Arra kérte a parlamentet, szavazzák meg a Svédország NATO-csatlakozását.

Kiemelte azt is, hogy a háború kétéves évfordulóján azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket, mert szerinte a béke az érdeke Oroszországnak, Ukrajnának, valamint az európai és a NATO-szövetségeseknek is.

Ezután Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérte a parlamenttől, hogy egy perces néma felállással emlékezzenek meg Alekszej Navalnijról, aminek a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk tagjai nem tettek eleget. Majd arról beszélt, hogy Orbán Viktor nem mondott semmit arról, hogyan lehetne jobbá tenni a gyermekvédelmi ágazatot és nem kért bocsánatot az áldozatoktól.

A momentumos Bedő Dávid szerint nem kaptak választ arra Orbán Viktortól, hogy miért adtak kegyelmet K. Endrének, és azért kellett mindenki másnak buknia, hogy a kormányfőnek ne kelljen. Szerinte tudnia kellett a kegyelmi kérvényről Orbán Viktornak is. A párt friss frakcióvezetője azt is megígérte, hogy benyújtanak egy gyermekvédelmi javaslatcsomagot.

Ungár Péter (LMP) az elmúlt években számos gyermekvédelmi intézményben járt, és elmondta, ha nem emelnek bért a szociális szektorban, akkor minden javaslat csak üres frázis. Elmondása szerint 282 600 forintot egy gyermekvédelmi dolgozó, és az intézményvezetők szerint ilyen fizetések mellett nem lehet bővíteni a létszámot.

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án
Kép: MTI / Máthé Zoltán

A jobbikos Lukács László György szerint a lemondás volt az egyetlen elfogadható döntés, és megígérte, pártja támogatni fogja a gyermekvédelmi törvény szigorítását, ha a kormányzat részéről egyeztetnek előtte szakmai szervezetekkel. Szerinte a kegyelmi ügy megmutatta, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi hatalmi struktúra, az emberek közösségébe kell áthelyezni a döntéseket, ezért van szükség közvetlen köztársasági elnökválasztásra.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint mindenkit átvert a kormány a svédek NATO-csatlakozásával, és nem tudja senki, mennyibe került a négy új Grippen.

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt emelte ki, hogy gazdasági válságban van hazánk, és kialakult egy bizalmi válság is, valamint kiemelte azt is, hogy senki sem hiszi el, hogy Novák Katalin önállóan döntött a kegyelmi ügyről.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a KDNP támogatni fogja Sulyok Lászlót, és elismerésre méltónak nevezte a svédekkel történő megállapodást.

Gyurcsány Ferenc (DK) undorítónak nevezte Orbán Viktort és rendszerét.

A fideszes Kocsis Máté pedig azt sorolta fel, hogy az ellenzék hány alkalommal nem szavazta meg a gyermekvédelmi szigorításokat, majd megerősítette, hogy Novák Katalin és Varga Judit vállalta a felelősséget.

Orbán Viktor viszontválaszában köszönetet mondott, hogy nem vett részt a Fidesz-frakció a Alekszej Navalnij emlékére tartott egyperces néma megemlékezésben. Sovinisztáknak nem jár tisztelet, aki patkánynak nevezte a grúzokat, annak az emlékére nem állunk fel – tette hozzá.

Ungár Péternek válaszul elmondta, míg 2010-ben az akkori balliberális kormány 2010-ben 325 milliárddal támogatta a szociális szektort, addig az Orbán-kormány 2024-ben 1 360 milliárddal teszi ezt, a bérekről pedig elmondta, hogy 2022-24 között átlagosan 46,2 százalékos béremelést hajtottak végre a 2021-es szinthez képest. Mindkettőről elismerte, hogy az lehetne több is, ugyanakkor arra jutott, a gyermekvédelemben dolgozók bére nem áll összefüggésben a pedofilügyekkel.