A korábbi várakozásokkal ellentétben október 1-jéig nem hirdette ki a szaktárca a távhőtermelők által várt új árrendeletet, ezért továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz a már korábban is tetemes veszteséget generáló távhőtermelők sorsa. A szakmai szervezetek az idei fűtési szezonban a tavalyinál 5-6 százalékkal magasabb hődíjra tettek javaslatot,  ez azonban a fogyasztói árakban nem jelentett volna ilyen mértékű emelést, a piaci szereplők szerint a többletet az áramfogyasztók által fizetett − és a távhőszolgáltatóknak juttatott −, kilowattóránként 1,2 forint "kapcsolt fillérből" lehetne fedezni. A KPMG elemzése szerint a távhő-szolgáltatási iparág összességében bizonytalan környezetben működik, ezért mihamarabb világos és átlátható szabályozási elvekre és árpolitikára lenne szükség. A távhőszolgáltatóknál a fűtési idény semmiben sem különbözött a korábbi szezonoktól, október 15-én az ország távfűtéses épületeinek többségében működött a fűtés − mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászszs) elnöke.

Fekete szerint a teljes energia- és vízközműszektor több ezer milliárd forintos árbevételéhez képest "nem tűnik drámaian magas összegnek" a közműadóból várt 30 milliárd forint költségvetési többletbevétel. A teljeskörűen szabályozott területeken (például lakossági és külön kezelt intézményi szektorban) a rendszer zárt, ezért bármilyen adó a szolgáltató elismert költsége, amelyre fedezetet kell biztosítania a szabályozásnak. Fekete szerint ezért inkább szabályozói oldalról lehet kihívás a fedezet lakossági áremelés nélküli megteremtése.