Összességében kikerült a kiskereskedelem az inflációs présből, az árak lassabb növekedése az év második felétől már éreztette a hatását. Az év végére ellaposodó infláció jótékony hatása hatványozottan jelentkezett a novemberi adatokban is, a kereskedelmi láncok beszámolói szerint november második felétől valóban megindult a növekedés. Ugyanakkor az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a tendencia nem minden területen egyértelmű, ahogy az infláció sem minden szegmensben alacsony.

Az élelmiszer-forgalom volumenének növekedése nem volt olyan meggyőző a második félévben, mint a teljes kiskereskedelmi adat. Ez következménye annak is, hogy az árindexben erőteljes szerepet játszó élelmiszereknél a drágulás − a novembert leszámítva − erőteljesebb volt, mint a teljes inflációs adat. A múlt hónapban például jelentősen drágult a sajt, a tej és a sertéshús, ezt ugyan kiegyensúlyozza a liszt, a tojás és a cukor árcsökkenése, ám a fogyasztó a kosarába a drágább termékekből kevesebbet tesz, míg az olcsóbbakból nem vesz arányosan többet. Ráadásul a forgalomra nem hat jótékonyan, hogy a nagyobb ártömegű termékek − például a sajt − kevésbé fogynak, mint a nagyságrenddel kevesebbe kerülő liszt. Ez az üzletek nyereségességét és a teljes forgalmat is rontja. Mindent összevetve az átlagosnál magasabb élelmiszer-infláció inkább rontja a volument, mint erősíti. Az elemzők szerint ezen a piacon az egyetlen igazán jó hír, hogy az alapanyagárakban nem várható árrobbanás, ami a következő fél évben elősegítheti az élelmiszerszegmensben az árak stabillá válását.

Az év egészét figyelembe véve az élelmiszerszegmens semleges hatása mellett a kiskereskedelemre az iparcikkek árai és az üzemanyagárak hatnak jótékonyan. A tartós fogyasztási cikkek (kiváltképp a szórakoztató elektronika és háztartási gép) árcsökkenése elősegíti a kiskereskedelmi forgalom erősödését. A háztartásigép-gyártók és -forgalmazók négyéves mély álomból ébredtek idén és erőteljesebb kommunikációs tevékenységet fejtettek ki, ami azt jelzi, hogy újra van fogyasztó, akinek érdemes reklámozni. Marketingkommunikációjuk még közel sem éri el a válság előtti utolsó évben tapasztalt − egyébként már akkor is vérszegény − szintet, ám mindenképpen jelzés értékű az aktivitás megjelenése. Az elemzők szerint ezen a területen is vannak érzékeny pontok. A szegmens importvezérelt és a gyenge forint megállíthatja a kifutó termékek árcsökkenését, illetve a belépő új modellek aránytalanul magasabb áron kerülnek a polcokra. Így megállhat az évek óta tartó árcsökkenés, és a forint−euró árfolyamtól függően akár árnövekedés is lehetséges a következő hat hónapban.

Az üzemanyag idén olcsóbb volt, mint tavaly, ez megmutatkozik a fogyasztásban is. A kiskereskedelmi volumenindexet áprilistól októberig (a novemberit már nem) az üzemanyag-értékesítés lendítette masszív növekedésbe. Az üzemanyag ára − ha a dollár−forint árfolyam a jelenlegi szinten stabilizálódik és nem mutat erőteljesebb kitöréseket − az inflációban és a teljes kiskereskedelemben inkább semleges maradhat. Az elemzők szerint így 2014 első felében a kiskereskedelem jó kilátásokkal számolhat, ráadásul a választási években a fogyasztói bizalom rendszerint erősödik, a vásárlási hajlandóság pedig nő.

Szerző: Hőnyi Gyula