− Ön Tiszakanyárról indulva vált cégével a használtruha-kereskedelem területén magyarországi piacvezetővé. Mi kellett ehhez?

− Kitartás, szerencse és korrektség. Miután elhatároztam, hogy a magam lábára állok, több területen is kipróbáltam magam, amíg egy partneremtől azt az ötletet kaptam, érdemes lenne használtruha-kereskedelemmel foglalkozni. Ez csak látszatra tűnik egyszerűnek, mert itt mindig hatalmas volt a verseny és csak annak terem babér, aki megtalálja a lehető legjobb forrásokat és a partnereivel el is fogadtatja magát. Komoly tőkével kell rendelkeznie a cégnek az áru beszerzéséhez, kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy a lehető legjobb helyeken nyithasson üzleteket. Szükség van megbízhatóságra és szavahihetőségre is, mert Nagy-Britanniában, ahonnan mi hozzuk a ruhákat, már az egész európai felvevőpiaccal meg kell küzdeni a megfelelő árért és áruért.

− A világban nemigen látni olyat, hogy egy nagyváros főutcáin, nagy bevásárlóközpontjaiban is használtruha-üzletek lennének. A Hádának ez hogyan sikerült?

− Amikor felmértük azt, hogy a környező országokban érdemes-e terjeszkedni, azt tapasztaltuk, hogy még Szlovákiában és Lengyelországban is rossz helyen, eldugva üzemelnek ezek az üzletek. Sikerünk titka az, hogy családi vállalkozásunk 1995 óta foglalkozik angol használt ruhákkal. A kategóriánkban elsőként jelentünk meg a városközpontokban, miközben olyan értékesítési szisztémát alakítottunk ki és annyira ismertté tettük a Háda nevet, hogy amikor a válság beköszöntével a bevásárlóközpontok elvesztették bérlőik egy részét, sikerült ezekbe is bejutnunk. Először a Lurdy Házba, majd több olyan plázába, ahol korábban zsigerből elutasítottak minket. Ma már viszont 59 üzletünk van, amiből − a nagy alapterületű játéktermek felszámolásának is köszönhetően − 19 plázákban van. Ezzel minőségi közönséghez jutottunk, miközben felvállaltuk, hogy folyamatos befektetéssel olyan üzletbelsőt alakítunk ki, ami az új termékeket árusító, márkás üzletekkel is felveszi a versenyt. Emellett a bevásárlóközpontok is rájöttek arra, hogy mi is hozunk nekik vásárlókat.

− Miért éppen angol használt ruhát keres Európa?

− A németek túlságosan elhordják a ruhákat, a másik jelentősebb partnernek számító hollandok pedig a másutt kevésbé kelendő, sportosabb öltözéket, élénk színeket szeretik. Nagy-Britannia amellett, hogy diktálja a divatot, világmárkának számító, alig hordott, rendkívül tartós, jó minőségű ruhákat kínál. A rendszer is tökéletes: a jótékonysági szervezetek gyűjtik be a ruhát és mivel nekik pénzre van szükségük támogató programjaikhoz, az erre szakosodott cégeknek adják azt tovább. Innen kerül hozzánk a fertőtlenített áru. Partnercéggel a heti 500 tonna használt ruhát közösen átválogatva, mi már csak a ruhák nagyjából hat-nyolc százalékát vesszük át − a többi bálákban indul útnak Afrikába −, és ezeket is több lépcsőben, háromfelé osztályozzuk. A prémium minőséget darabonként forgalmazó krém, illetve a kilós, valamint a csúszóáras üzletekbe vissszük. A felső kategóriákból havonta tesszük át az alsóbb árértékű üzletekbe a megmaradt árut. Akadt már olyan márkaüzlet, ahol kiírták, hogy az ő termékük olcsóbb, mint amit mi árulunk, csak azt nem tették hozzá, hogy ami nálunk prémium kategória, az újonnan akár ötször annyiba kerülne.

− Az, hogy a válság miatt kevesebb pénz jut az új ruhákra, mennyire kedvezett a forgalmuknak?

− A recesszió nekünk sem használt. Az aranykort a kétezres évek jelentették. A válság hatására más országokban is nőtt az igény az angol használt ruhák iránt, ami felverte az árakat. De mivel nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi piacon is megjelentek a szerencsehuszárok, kinti partnereink is megbecsülik azt, hogy mi mindig tartjuk a szavunkat. Idehaza így is csak a korábbinál több üzlettel és nagyobb alapterületen hozzuk azt a kilencmilliárd forintos forgalmat, amit korábban. A forint gyengülése is komoly veszélyt jelent: a számunkra meghatározó font erősödése 2012-ben a teljes hasznunkat elvitte, így nullszaldósak lettünk.

− A vállalkozásban lánya mellett két keresztfia az üzlettárs. Autodidakta módon miként kezelték a cég növekedését?

− Eleinte a rátermettség alapján, minden feladatot magunk között osztottunk szét. De a cég növekedése − ma már 640 alkalmazottal dolgozunk − és az országos hálózat kialakítása idővel megkövetelte a professzionális szervezet kialakítását. Így a humántól a pénzügyig minden kulcsfontosságú területen megvannak a kizárólag az adott témával foglalkozó profi szakembereink. A területi és az üzletvezetőket is úgy választjuk, hogy a legfontosabbnak számító elkötelezettség és bizalom mellett a szaktudás is megalapozott legyen. Itt nagyobb merítési lehetőséget hozott a válság, mert amíg korábban tíz hirdetésre hárman jelentkeztek, ma százan-kétszázan. Közülük többen is alkalmasak az adott feladatra. A legjobbak megtartása érdekében bevállaltuk, hogy második szakmát is tanulhatnak a munka mellett.

− Említette a külföldi terjeszkedés tervét.

− Lemondtunk erről, mert felmértük, hatalmas invesztíció volna a megfelelő logisztika kiépítése. De ez sem érne sokat akkor, ha a Háda név magyarországi ismertségét nem tudnánk elérni.

Kép: Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n