Jelenleg az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki regisztráltatja magát az illetékes munkaügyi kirendeltségen és együttműködik a kijelölt szervezettel (ez lehet szociális vagy családsegítő hivatal, munkaügyi kirendeltség is). Az együttműködés része, hogy a segélyezett a felajánlott munkalehetőségeket - legyen az közfoglalkoztatás vagy egyéb támogatott foglalkoztatás - elfogadja, a segélyre való jogosultság feltételeinek vizsgálatában vagy szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében meghatározott programban részt vesz. Ha a segélyezett elutasítja a felajánlott állást, elveszti a segélyre való jogosultságát. Az ellátás megállapításának több feltétele van: megkaphatja az is, akinek lejárt az álláskeresési támogatása, és a folyósítás ideje alatt nem tudott elhelyezkedni, de az is, aki álláskeresési ellátásban ugyan nem részesült, de a segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a munkaügyi központ kirendeltségével vagy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzattal együttműködött és a megélhetése más módon nem biztosított. Az egészségkárosodás szintén lehet az igénylés alapja. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatója szerint akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 százalékát és vagyona nincs. A rendszer legutóbbi módosításakor a visszaélések miatt az egy családnak kifizethető segély összegének felső határát a nettó minimálbérben állapították meg. Az önkormányzati gyakorlatban nem ismeretlen a segélyezés és a közmunka összekapcsolása, a kaposvári helyhatóság például már 1995-ben e mellett döntött. Elsősorban olyan alacsony iskolai végzettségű embereknek akartak álláslehetőséget biztosítani, akik már korábban kiszorultak a munkaerőpiacról. Havonta 60-70 munkanélküli jut ezáltal jövedelemhez a város forrásaiból, nekik havi tíz napot kell dolgozniuk a mindenkori minimálbér arányos részéért. Az államilag is támogatott közcélú munkát az önkormányzat az önhibájukon kívül tartósan munkanélküli, szociális segélyre jogosult, dolgozni tudó állástalanoknak tartja fenn, ők ezzel ismét jogosulttá válnak az álláskereső-támogatásra. Az önkormányzat intézményeinél havonta átlagosan 130-140-en dolgoznak - a végzettségüknek megfelelően - közmunkásként (például adatrögzítő, betegkísérő, szobafestő). A város az idén mintegy 120 millió forintot fordít a közmunkákra, az állami támogatás mértéke általában 80-90 millió forint. A nagy foglalkoztatási gondokkal küzdő dél-dunántúli régióban tavaly a kistérségek összesen 22 pályázatot nyújtottak be közmunkaprogramok támogatására. Ebből 17 nyert el összesen 590 millió forintnyi támogatást a munkaerő-piaci alapból, egy-egy program általában 5-7 hónapig mintegy ezer embernek adott munkát. Szívesen foglalkoztatnak közmunkásokat a térség nagy állami vállalatai is, például a Mecseki Erdészeti Zrt., a Gyulaji Erdőgazdaság, a régiószervezetként működő Közútkezelő Kht. vagy a Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. A zalaegerszegi önkormányzat szerint a segélyezést még akkor is össze kell kapcsolni a közhasznú foglalkoztatással, ha ez teljes egészében nem megvalósítható. A kistérség önkormányzatai tavaly kezdtek dolgozni egy olyan programon, amely a munkában eltöltött napok számához kötné a szociális segélyek mértékét, aki abba nem hajlandó bekapcsolódni, annak csak minimális juttatás járna. Nehezebb a helyzet azokon a kistelepüléseken, ahol még közmunkára is kevés a lehetőség; ott a szükséges saját forrást is nehezen tudják előteremteni, bár mint egy Vas megyei falu polgármestere lapunknak elmondta, a gondok nagy része megoldódna, ha a segélyezésre fordított pénzeket át lehetne csoportosítani. A segély és munka összekapcsolása azért mindenhol népszerű - más kérdés, hogy a kivitelezés, főleg ott, ahol minimális az apparátus, nem egyszerű feladat. A sokgyerekes családok jelentős része ma 50-60 ezer forintnyi segélyt is kap havonta - emellett sokszor napszámosként feketén dolgoznak -, egy hatórás közfoglalkoztatásért viszont legfeljebb 40 ezer forint jár.