Madarász János Eddig igencsak jó hozamú és biztos befektetésnek tűnik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legifjabb részvénye, az Állami Nyomda értékpapírja. A börzére tavaly december elején bevezetett részvény az 5600 forintos kibocsátási árfolyamról stabil emelkedéssel - lapzártánkkor (2006. június 12.) - a 6000 forintos kurzusig jutott, ami önmagában is mintegy 8 százalékos nyereség fél év alatt, ráadásként májusban részvényenként 510 forint osztalékot fizetett a társaság elmúlt évi, közel egymilliárdos nyeresége után. Az Állami Nyomda ezzel folytatta azt a hagyományát, amely szerint a nyereség 80 százalékát felosztja a tulajdonosok között. A cégben egyébként a régebbi tulajdonosok is bíznak, köztük a korábbi nagyrészvényesek, akik együtt csaknem 70 százalékot birtokoltak. Köztük van még mindig 10-10 százalék feletti részvénycsomaggal Erdős Ákos, a Láng Holding tulajdonos-vezetője, valamint az ausztrál kockázatitőke-társaság, a Royalton Investors is. De miért is olyan jó befektetés e nyomdapapír? Az 1,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű és konszolidáltan 5,45 milliárd forint saját tőkével rendelkező Állami Nyomda-csoport - a társaság ugyanis a gyomai Kner Nyomda mellett több vegyes-vállalattal is rendelkezik a régióban - több lábon áll. A hagyományos nyomdai tevékenység tehát már csak a társaság nevében domináns: a tavalyi 11,5 milliárdos árbevétel kétharmada komplex biztonságtechnikai megoldások - teljes körű megszemélyesítés és adatkezelés - értékesítéséből és a nyomtatványüzletágból származik. Az Állami Nyomda fő tevékenységi körébe tartozik persze a hagyományos nyomdai munka: nyomtatványok, könyvek és prospektusok készítése, emellett évről évre hangsúlyosabb a chip- és műanyag kártyák gyártása, de vállalják elektronikus dokumentumok kezelését vagy éppen üzleti levelezés lebonyolítását is. Az elemzők szerint ezek nagy része stabil bevételt biztosít a társaságnak, ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a nagy megrendelések döntő része állami vagy multinacionális vállalatoktól érkezik. Ám kedvezőnek minősül, hogy a biztonságtechnikai piac sajátosságából adódóan a vevők ritkán váltanak, ha biztos, megbízható beszállítóra találtak, ráadásul a régióban csak egy-két hasonló - az Állami Nyomda újfajta tevékenységét végző - társaság akad. A stabilitás tehát adott, a növekedést pedig a szakértők szerint a menedzsment által is fókuszba állított regionális terjeszkedés nyújthatja. A környező országokban - ezek többségében egyébként az Állami Nyomda leány- vagy közös vállalattal rendelkezik - a piaci igények csak lassan változnak, de már ott is egyre inkább keresik a magasabb hozzáadott értékű biztonságtechnikai vagy éppen nyomdaipari szolgáltatásokat. Ráadásul ezek az országok még nem tagjai az uniónak, vagyis a következő években állnak majd át az EU-konform okmányokra, ami teljes iratcserét és új gépekre, komplex megoldásokra adott megrendeléseket is jelent. A magyarországi cég kilátásai tehát továbbra is kedvezőek, így amennyiben az eddigi kifizetési rátát fenntartja, a BÉT-en lévő közszolgáltató cégekkel együtt az „özvegyeknek és árváknak” kínált kategória újabb tagja lehet (a tőzsdei zsargonban így nevezik azokat a részvényeket, amelyek a biztos bevételnek köszönhetően stabil osztalékpolitikával rendelkeznek).