- Mióta foglalkoznak alapkezeléssel? - Az OTP Alapkezelő Rt. 1993 óta van jelen a hazai piacon. A kezdetben kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozó társaság mára nyugdíjpénztári vagyonkezelést és egyéb intézményi portfóliókezelést is végző, professzionális vagyonkezelő társaság lett, amely mind a befektetési alapkezelés, mind a nyugdíjpénztári vagyonkezelés területén piacvezető Magyarországon. Nyolc befektetési alapunk közül a legnagyobb a döntő részben rövid lejáratú hazai állampapírokba fektető OTP Optima, amelyben jelenleg is a magyar értékpapíralapokban kezelt vagyon közel egyharmada koncentrálódik. Az általunk kezelt teljes vagyon jelenleg meghaladja a 600 milliárd forintot, ebből 320 milliárd forint van alapokban, mintegy 220 milliárd forint nyugdíjpénztári portfóliókban, a fennmaradó 60 milliárd forintot pedig egyéb intézményi portfóliók teszik ki. - Mi lehet az OTP Optima sikerének kulcsa? - A siker talán legfontosabb összetevője, hogy az Optima kifejezetten alacsony kockázatú befektetés, a harminc napnál hosszabb ideig benntartott összegekre tőkegaranciát biztosít, így kis kockázat mellett versenyképes hozammal lehet benne elhelyezni az elsősorban rövidebb időre (3-12 hónap) felszabaduló pénzeket. A gazdaságilag normálisnak nevezhető időkben többet hoz, mint egy bankbetét, jellemzően infláció fölött teljesít, miközben azonnali hozzáférést biztosít a tőkénkhez. Nagyon fontos persze, hogy mindezen előnyök akkor érvényesülnek igazán, ha az alap befektetői betartják az ajánlott minimális 2-3 hónapos befektetési időtávot. - Mit ért azon, hogy gazdaságilag normális időkben? - A megszokott pénz- és tőkepiaci folyamatok 2003-ban váratlan irányt vettek, ami a külföldi kötvénybefektetők bizalmának megingásával járt. Ezt a forintsáv 2003. júniusi eltolása, az ezt követő erőteljes forintgyengülés és jegybanki kamatemelés váltotta ki. Az év eleji 8,5 százalékos alapkamat november 28-ára 12,5-re emelkedett, ami a hazai államkötvények leértékelődéséhez vezetett. Mivel a hazai befektetési alapokban tartott vagyon jelentős része ilyen kötvénytípusú befektetésekben fekszik, a piacon ma is domináns pénzpiaci és kötvényalapok jegyeinek árfolyama nagymértékben csökkent. A befektetők a folyamatok hatására nagy összegű megtakarításokat vontak ki ezekből, pénzeszközeiket - még ha ez az átmeneti, kisebb mértékű veszteségek realizálásával is járt - bankbetétben, egyedi állampapírokban helyezték el. A 2003-as az első olyan év volt a hazai befektetési alapok piacán, amikor a kezelt vagyon az év egészében csökkent, mintegy 25 milliárd forinttal. - Ma is tart még ez a folyamat? Hogyan viselkednek most a befektetők? - A befektetési alapokat tavaly jellemző pénzkivonás az idei év első két hónapjában lefékeződött, majd megállt. Ez összefüggésben volt a kormány megszorító intézkedéseivel, azaz a lakástámogatási rendszert érintő szigorításokkal és a pénzügyminiszter-váltás után nyilvánosságra hozott takarékossági csomaggal, amely a 2003-ban a vártnál lényegesen nagyobbra duzzadt államháztartási hiány kordában tartását volt hivatott biztosítani. Az intézkedések hatására erősödött a külföldi befektetők korábban megcsappant bizalma, újra kötvénypiaci vásárlásokba kezdtek, erősítve az utóbbi időben többször is a problémák kereszttüzébe került forintot. Az emelkedésnek indult kötvényárfolyamokat tovább erősítette, hogy az MNB a beinduló kedvező piaci folyamatok deklarálásaként három alkalommal, összesen 1 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot. Az év egészét tekintve további kamatcsökkentésekre számítunk. Ahogy az várható volt, a lakosság bizalma lényegesen lassabban tér vissza a befektetési alapokhoz, mint ahogy azt a piaci folyamatok alakulása indokolná. Ennek oka, hogy a bizalom épp a legbiztosabbnak hitt állampapír-befektetésekben ingott meg. Az ezekből kivont pénzek nagy része még ma is lekötött betétekben, 3-6 hónapos állampapírokban van annak ellenére, hogy az MNB lépései nyomán a kötvény- és pénzpiaci alapokkal egyértelműen jobb hozamot lehetett elérni. A pénzek visszaáramlása nálunk is érződik, egyelőre azonban csak lassú ütemben. Az Optima vagyona az elmúlt két hónapban 7-8 milliárd forinttal nőtt. - Milyen évük volt a részvénypiacoknak? - Miközben a kötvénypiacok gyengélkedtek, a részvénypiacok magukhoz tértek az előző három évet jellemző lejtmenet után. A 20 százalékos hozamot elérő BUX-nál is jobban szerepelt a kelet-közép-európai régió, az ennek átlagos teljesítményét jelző CETOP-20 index közel 28 százalékot emelkedett 2003-ban, de hasonlóan jól teljesítettek a fejlett részvénypiacok is. Mindent egybevéve 2003 megmutatta, hogy a részvénypiaci befektetések nemcsak a magasabb kockázat - magasabb hozam gondolatát jelentik, hanem esetenként a kötvénypiacok egyidejű megingását is ellensúlyozhatják, azaz kockázatcsökkentő szerepük is van. Ez a megközelítés ma még ritka a befektetők körében. - Ez ráirányította a befektetők figyelmét a részvényalapokra? - A részvényalapokban kezelt vagyon 60 milliárdról 95 milliárd forintra növekedett az előző évben. Ez az önmagában 50 százalékot meghaladó növekedés azonban csalóka, mert ennek jelentős részét, 25-30 százalékát az alapokban lévő részvények árfolyam-emelkedése okozta, az ezen felüli pénzbeáramlás tekintélyes része pedig intézményi befektetőktől, többnyire nyugdíjpénztáraktól eredt. A vagyon valóban érezhetően nőtt, de a növekmény igen kis része származott a klasszikus lakossági befektetőktől. Ez azt igazolja, hogy a befektetők ma is nagyon erősen kockázatkerülők, a kötvénypiaci bizonytalanságnak pedig általánosan is rossz hatása volt a befektetési kedvre: a befektetők az időközben jó teljesítményt mutató részvényalapokat sem választották. Vélhetően ez a megközelítés változni fog, de egy lassú folyamat részeként, amiben döntő lehet a kamatoknak az euró bevezetése előtti csökkenése. Alacsonyabb kamatok mellett növekvő figyelem fog irányulni a részvénytípusú befektetésekre. - Milyen változást hozhat az uniós csatlakozás? - Várható, hogy középtávon a kötvény- és pénzpiaci típusú alapok kezelési díjai csökkeni fognak, közelítve az EU-ban megszokott szintekhez. Érdekes kérdés ugyanakkor a fejlettebb piacokon megszokott és elfogadott egyszeri nagyobb összegű vételi jutalék kérdése a részvényalapoknál. Míg a részvényalapok éves szinten 2 százalék körül mozgó alapkezelési díjai nagyrészt megegyeznek az európai mértékekkel, vásárláskor ma a hazai piacon kis összegű fix díjakat fizetnek, míg a fejlettebb országokban ugyanez 3-5 százalék. Az ilyen mértékű vételi díj egyrészt indokolt a részvények adásvételével járó magasabb költségek miatt, másrészt erősítheti a befektetés hosszú távú jellegét: 3-5 százalék megfizetése után a befektetők kevésbé gondolkodnak a befektetésük rövid távú, sokszor rossz döntést eredményező felszámolásán. A hazai piacot jellemző kockázatkerülő magatartás és a mai megszokások miatt azonban ez az igazodás is csak hosszabb távon jelenhet meg a gyakorlatban. A piacon lévő alapkezelők száma minden bizonnyal csökkenni fog egy hasonló okokból lezajló konszolidációs folyamat eredményeként, mint amely a hazai bankszektort is jellemezte az elmúlt években. A külföldi alapok valószínűsíthetően egyre nagyobb számban jelennek majd meg, elsősorban a hazai alapkezelők tulajdonos-anyabankjainak külföldi alapjai formájában. Kérdés ugyanakkor, hogy az ilyen külföldi alapok száma mellett mekkora lesz az ezekben elhelyezett vagyon. A várakozások szerint érezhető növekedés ezen a téren csak középtávon, 5-10 év alatt következhet be, párhuzamosan a jelenleg még magas kamatok csökkenésével. Valószínűleg megfigyelhető lesz, hogy kevesebb kreatív munkavégzés marad majd Magyarországon. Az európai anyabankok alapjai számának növekedésével a hazai alapkezelők tevékenysége mind inkább eltolódhat az értékesítési és ügyfélkapcsolatok irányba. Az innovatív helyi termékfejlesztés és a helyi befektetés súlya csökkenhet, ami mögött a mostani értelemben vett magyar piac körülhatárolt jellegének eltűnése, egy nagyobb, európai regionális piacba való beleolvadás állhat döntő okként. Ennek különösen erős súlyt adhat a forint középtávú eltűnése, az euróövezethez való csatlakozás.