A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 489 millió forint bírságot rótt ki a Soros Fund Management LLC-re az OTP-részvények emlékezetes, 2008. október 9-i árfolyamesését előidéző, piacbefolyásolást jelentő üzletkötések miatt. A piacbefolyásolást az alapkezelő 390 ezer OTP-részvény kölcsönkérésével, majd azok nagy részének BÉT-en - 251 darab esetében a záró szakaszban - történő eladásával valósította meg. Ekkor a zárásban az addig jóval 4 ezer forint felett forgó OTP-részvények ára 3855 forintra zuhant, ez napon belül 22 százalékos esést jelentett. Az ügylethez kölcsönvett részvényeket az alapkezelő még október 10-én olcsóbban visszavásárolta és ezzel a PSZÁF-vizsgálat szerint 675 ezer dollár nyereséget könyvelhetett el. A mostani büntetéssel ennek négyszeresét kell megfizetnie 30 napon belül. A döntés ellen fellebbezni nem lehet; jogszabálysértésre való hivatkozással a döntés megtámadható a bíróságon, de a büntetés kifizetésére ennek nincs halasztó hatálya. Soros György a felügyeleti határozatról annak megjelenését követően az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy belső vizsgálatot kezdeményezett az alapjánál az ügyletkötések kivizsgálására. Egyben emlékeztetett arra, hogy ő maga már nem ellenőrzi az alap működését, de kijelentette, hogy ő maga ilyen ügyletet nem kötött volna és sajnálja a történteket. Ugyanakkor a Napi úgy tudja, hogy a héten esedékes magyarországi utazását egyelőre bizonytalan időre elhalasztotta az üzletember. Az akkor kisebbfajta pánikot előidéző árzuhanás után másnap is a kétségbeesés uralta a piacot, 3600 és 3277 forint között tartva az OTP árfolyamát, amikor az alapkezelő vissza is vette kölcsönkért részvényeit. A pánik nemcsak az OTP részvényére terjedt ki, a záró szakaszban a Richter is hatalmasat zuhant, sőt tőzsdezárás után, 5 óra körül az addig 250 körül ingadozó euró-forint árfolyam is ugrásszerűen gyengült. Egy nappal később pedig már 270 forintot kellett adni egy euróért. Mindemellett a következő napokban a piaci szereplők körében folyamatosan terjedtek a londoni eredetűnek mondott, a Reuters által is megszellőztetett pletykák az OTP államosításáról, amit akkor Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának és Veres János pénzügyminiszternek is többször cáfolnia kellett (Napi, 2008. október 10-11.). Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában erre emlékeztetett, amikor utalt rá, hogy az ügylet fényében érdemes lenne az akkor forintpiaci kötéseket is megvizsgálni. Szerinte a piacbefolyásoló ügyletek annak idején nagyon sok kisbefektetőnek is jelentős károkat okozhattak. Különösen azoknak, akiknek a következő napokban az áresés miatti pótfedezetigény következtében zárniuk kellett pozícióikat. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke szerint ez a határozat megalapozhat kártérítési igényt olyan befektetők részéről, akik erre alapozták befektetési döntésüket vagy pozícióik zárására kényszerültek. Szerinte ilyen per itthon is megindítható. A felügyelet a határozat indoklásában egyértelműen kijelenti, hogy a záró szakaszra időzített nagy mennyiségű koncentrált piacidegen eladás - valamivel korábban ennél magasabb áron is eladható lett volna a részvénypakett - alkalmas volt a befektetők megtévesztésére. Az ügyletben közreműködő befektetési szolgáltatók a vizsgálat szerint figyelmeztették is az eladót arra, hogy megbízása ilyen következményekkel járhat, az azonban ragaszkodott az ügylet végrehajtásához. A felügyelet a legmagasabb bírságtétel alkalmazásakor kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe mind a magyar tőkepiac akkor különösen érzékeny időszakát, azt hogy a piacon meghatározó súlyú kibocsátó részvényeire irányult az ügylet és az alap képviselője tudatában volt a lehetséges következményeknek, illetve a vizsgálatban sem működött érdemben közre.