Hatalmasat zuhant csütörtökön napközben a két tőzsdei áramszolgáltató-részvény árfolyama, az Elmű 20, az Émász 16 százalékkal is állt szerdai záróértéke alatt. A forgalom persze rendkívül alacsony volt, mindkét papír esetében alig haladta meg az egymillió forintot, azonban nem véletlen, hogy a kis közkézhányaddal rendelkező részvények könyveiben annyira nem akadt vásárló, hogy egy kisebb eladó tétel is nagy áresést tudott kiváltani.
A részvényekkel szembeni befektetői averzió érthető, hiszen a kormány újabb rezsicsökkentési terve érzékenyen érintheti az áramszolgáltatók nyereségességét. Az első negyedévben az Émász számvitelileg ugyan javított − 341 millió forint nyereséget ért el konszolidáltan a tavalyi, 400 millió forintot meghaladó veszteség után −, az Elmű profitja viszont 60 százalékkal, 1 milliárd forintra zuhant.

Kép: Napi grafikonok

Az áramszolgáltató-papírokat korábban magas osztalékhozamuk miatt kedvelték a befektetők, s ezzel egyelőre az elmúlt két évben nem nagyon lehetett baj. Az Elmű idén és tavaly is 1700, az Émász 1400 forintnyi osztalékot fizetett részvényeseinek. Ha erre a kifizetésre lehetne számítani jövőre is, akkor a jelenlegi árfolyamok mellett a két cég papírjai 17 százalékos hozammal kecsegtetnék a bátor vásárlót. A problémát pont az jelenti, hogy a piac nem bízik az osztalék fenntarthatóságában, s annak csökkenését árazza. Ez egyébként nem áramszolgáltató-, illetve Magyarország-specifikus jelenség. A Magyar Telekom osztalékhozama változatlan kifizetési szintet feltételezve 14 százalék felett van, ami jóval meghaladja a hazai állampapírhozamokat. De például ezzel a becsléssel a két magyar tőzsdei áramszolgáltató anyavállalata, az RWE is hasonlóan kedvező hozamot biztosíthatna, 7,4 százalékos osztalékhozammal (amelyet nyilván az eurókamatokkal kell összevetni). Ez utóbbi esetében persze nem a magyar kormány, hanem a német szabályozás játszik közre a befektetői bizalomvesztésben, a társaságnak jelentős terhet jelent többek között a fukusimai katasztrófa után a nukleáris energiára kivetett különadó is (az E.On és az RWE árfolyama a katasztrófa óta a magyar áramszolgáltató-részvényekhez mérhető nagyságban zuhant).

Az elmúlt években értéküket harmadoló két tőzsdei áramszolgáltató megmaradt kisrészvényesei számára középtávon mentőövet az jelenthetne, ha sor kerülne a magyar állam és a fő tulajdonos RWE-csoport között egy tranzakcióra. Ha ugyanis az RWE eladná többségi részesedését a magyar államnak − a nyitottságot Marie-Theres Thiell, az Elmű és az Émász igazgatóságának elnöke jelezte −, akkor a kisebbségi részvényeseknek vételi ajánlatot kellene tenni, ahol az alacsony tőzsdei árfolyam miatt a cégek egy részvényre jutó sajáttőke-értéke lehetne az irányadó. Ez az Elmű esetében 24 ezer, az Émásznál 23 ezer forint feletti értéket jelentene. Az erre való spekuláció azonban egyelőre meglehetősen kockázatosnak tűnik.