Az igazságügy-minisztérium közzétette "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvény, röviden a lex Mol tervezetét. A jogszabálytervezet, amely - nem is titkoltan - a Mol felvásárlásának megakadályozására született, alaposan átszabja többek között a tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásokról szóló részeit. Teszi mindezt úgy, hogy gyakorlatilag felülír számos olyan jogszabályi módosítást, amelyet az uniós csatlakozásunk után vezettek be arra hivatkozva, hogy a magyar jog is harmonizáljon a brüsszeli irányelvekkel, amelyek elvileg elsődleges fontosságúnak tartják a tagállamok közötti szabad tőkeáramlás elvét. A tervezet bevezeti a stratégiai fontosságú vállalatot mint jogi kategóriát. Ilyen vállalatoknál a tervezet szerint a nyilvános vételi ajánlatot az ajánlattevő legfőbb szervének is jóvá kell előzetesen hagynia. Maradva a gyakorlatnál, az OMV a törvény hatálybelépése után a Molra csak saját közgyűlési döntését követően tehetne ajánlatot, így a jövőben egy ilyen ajánlat aligha lehetne meglepetésszerű. Újdonság az is, hogy befolyáson ezentúl nemcsak a szavazati jogot kellene érteni, hanem ahol a tulajdon és a szavazati jog mértéke eltér egymástól, ott ezek közül a magasabbat kell befolyásnak tekinteni. Magyarul: ezentúl az OMV 18 százalékos tulajdonrésze határozná meg befolyásának nagyságát, nem a tízszázalékos korlát miatt maximalizált szavazati joga. A törvények eddig kifejezetten tiltották, hogy ha egy cégre nyilvános ajánlatot tettek, akkor az igazgatóság ebben az időszakban olyan lépéseket tegyen, amelyek megzavarhatják az eljárást. (Ilyen például a saját részvények eladása, vétele vagy az alaptőke felemelése.) A módosítás hatálybalépése esetén ez a tilalom minden cégnél opcionális lenne: csak akkor létezne, ha azt az alapszabály előírja. Ráadásul közgyűlési jóváhagyás esetén még e cégeknél sem él majd a tilalom. Nehezítés lesz, hogy önkéntes ajánlat lezárását követően az ajánlattevő és a hozzá kapcsolt személyek, vállalkozások fél évig nem tehetnek újabb ajánlatot. Ráadásként a törvény a gazdasági társaságokról szóló törvény szigorát is felpuhítja: a terv szerint a nyilvános részvénytársaságok alapszabálya a jövőben előírhatja egyes részvényesi csoportok szavazatának korlátozását. A tervezet, ha elfogadják, nemcsak a Mol felvásárolhatóságát nehezíti majd meg, de az összes energetikai vállalatét, így az Émász és az Elmű esetleges kivezetését is bonyolultabbá teszi, de - ha tőzsdére kerül - a Magyar Villamos Műveknek is megfelelő védelmet biztosíthat. Az összes céget érintő módosítások pedig érdekes, ma még nehezen előre jelezhető befolyással lesznek a BÉT kibocsátóinak életében várható felvásárlási akciókra.