Több ponton is módosításra szorult a végkielégítés-adóról szóló javaslat. Az adó visszamenőleges hatálya miatt ugyanis egy sor speciális szabályt kellett alkotni - ezeket csokorba gyűjtve az eredeti javaslatot jegyző Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be zárószavazás előtti módosítóként. A törvényt tegnap szavazta meg a parlament. A törvény alapján egy dolog biztos, mit kell tennie annak, aki a jövőben kap két- vagy 3,5 millió forint feletti végkielégítést. Ebben az esetben viszonylag egyszerű a rendszer, mivel a határérték feletti rész után a kifizető levonja és befizeti az adót, vagyis a kirúgott munkavállaló eleve a különadóval sújtott összeget kapja meg. A sebtében benyújtott módosítók a vitás kérdéseket rendezik, például amikor az érintett már felvette a végkielégítését, ám az után március végéig meg kell fizetnie a különadót. A magánszemélyeknek 2005-ig visszamenőleg kell megállapítani a különadó alapját, vagyis adott esetben egy több éve felvett, s azóta már vélhetően el is költött összeg után kell megállapítani és megfizetni az adót. Ezeknél az összegeknél praktikusan nem 98 százalék adót kell fizetni, hiszen a végkielégítés megállapításakor eleve levonta a kifizető az azt terhelő személyi jövedelemadót és egyéni járulékokat, és ezeket az összegeket különadó-előlegként kell a bevallásban figyelembe venni. Így csak a különbözetet kell különadóként befizetni. A törvény szerint ezt a 2010. évről szóló jövedelemadó-bevallással együtt egy külön lapon, a kifizetőket is részletezve kell bevallani. A visszamenőleges hatály ennél komolyabb problémákat is generált, amit mindenképpen korrigálni kellett. Bizonyos esetekben ugyanis a végkielégítésben részesült magánszemélyt nemcsak az adófizetés ténye miatt érheti hátrány. A kifizetett végkielégítés ugyanis korábban beleszámított a nyugdíjalapba - az után tb-járulékot kellett fizetni, hiszen az az összevont jövedelem része volt -, az új szabály alapján azonban a különadó alapját képező jövedelem már nem. Vagyis a nyugdíj-megállapítás során ezt az összeget már nem lehet figyelembe venni. Ez alapján korrekcióra szorulna a már megállapított nyugdíj is, ha olyan jövedelem is beleszámít annak alapjába, ami után visszamenőleg meg kell fizetni a különadót. Ráadásul a szolgálati időt is befolyásolja a szabályozás, mivel a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát nem lehet beszámítani. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha valaki 2005 januárja után kapott a különadó hatálya alá eső végkielégítést, majd egy későbbi időpontban nyugdíjba ment, visszamenőleg kisebb nyugdíjat kellene megállapítani. Ez nyilvánvaló képtelenség, így ezt korrigálja a módosító javaslat. Vagyis akik 2005 után kaptak különadó alá eső végkielégítést, majd valamikor később nyugdíjba mentek, nem járnak rosszabbul. Esetükben ugyanis továbbra is beleszámít a kérdéses jövedelem a nyugdíjalapba, így szolgálati idejük sem csökken.