Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) harmadik negyedéves adatai alapján az államháztartás finanszírozása stabil alapokon nyugszik, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabilnak tűnik. A forrásbevonási terv túlteljesítése, a nemzetközi piacokon elért sikerek és a lakossági portfólió szerkezetének átalakítása egyaránt hozzájárultak a kedvező adósságkezelési folyamatokhoz.

Hoffman Mihály, az ÁKK vezérigazgatója az adatokat ismertetve elmondta: szeptember 30-ig a 4626 milliárd forintos idei éves nettő kibocsátási terv 114,8 százaléka (5309 milliárd forint) megvalósult, a nettó finanszírozási igény fölött bevont 683 milliárd forintos összeg már az év hátralevő részében esedékes lejáratok finanszírozását szolgálja.

Kapcsolódó

A lejáratokat is magában foglaló éves bruttó kibocsátási terv 19 526 milliárd forint, aminek 84,4 százaléka teljesült a harmadik negyedév végéig.

Mint mondta, mindhárom fő finanszírozási pillér – lakossági, forint intézményi, valamint devizapiaci forrásbevonás – időarány felett teljesített. Ez azt mutatja, hogy az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, és az adósságkezelési stratégia sikeresen alkalmazkodott a változó piaci környezethez.

Intézményi forintpiac: erős aukciós kereslet

A belföldi intézményi piac nettó hozzájárulása 2750 milliárd forint volt, ezzel 300 milliárd forinttal túlteljesítve az éves tervet. A bruttó kibocsátás 8998 milliárd forintot ért el. A forint kötvényaukciókon a kereslet messze meghaladta a felkínált mennyiséget: a felajánlott 1622 milliárd forintra 4815 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így közel kétszeres túljegyzés mellett zajlottak az aukciók.

A fedezettségi mutató folyamatos emelkedést mutatott az év során, ami a befektetői bizalom erősödésére utal. A kötvény-csereaukciók révén az ÁKK 655 milliárd forintnyi rövid lejáratú papírt tudott hosszabb futamidejűre cserélni, ezzel is javítva az adósságszerkezetet.

Lakossági piac: szerkezetváltás a fix kamatozás irányába

A háztartások állampapír-állománya 2025-ben új csúcsokat ért el, ugyanakkor szerkezete látványosan átalakult. Az infláció mérséklődésével a korábban népszerű, inflációhoz kötött Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránti kereslet csökkent, miközben nőtt az érdeklődés a fix és sávosan fix kamatozású konstrukciók iránt.

Histroikusan, míg 2012 és 2021 között a fix kamatozású papírok aránya átlagosan 60,3 százalék volt, addig 2022-től napjainkig 39,4 százalékra süllyedt, ez 20,9 százalékpontos visszaesést jelent. Ez ösztönözte az ÁKK-t a portfólió átalakítására, amely október 1-jétől új feltételekkel lépett életbe:

  • a FixMÁP kamata 7 százalékra emelkedett, ezzel a legmagasabb induló fix hozamot kínálva,
  • a MÁP Plusz új, sávosan emelkedő kamata 6,5 százalékról indul és 7,5 százalékig nő a futamidő alatt,
  • a BMÁP 6,85 százalékos induló kamattal került újra a befektetők elé,
  • a PMÁP megtartotta infláció feletti kamatozását, de csökkenő vonzereje a piaci trendeket igazolja.

A lakossági ügyfelek száma szeptember végén meghaladta az 1,38 millió főt. Bár az év során enyhe csökkenés látható a befektetők számában, az állomány nominális értéke folyamatosan nőtt. Érdemes kiemelni, hogy a lakosság intézményi típusú papírokból is egyre nagyobb állományt vásárol: az első három negyedévben a diszkontkincstárjegyek és intézményi kötvények vásárlása együttesen több mint 490 milliárd forinttal növelte a háztartások befektetéseit

Diverzifikált forrásbevonás

A nemzetközi piacokon az éves nettó kibocsátási terv több mint másfélszeres teljesülést mutatott (2781 milliárd forint). A forrásbevonás főként hosszú futamidejű devizakötvények révén valósult meg, kedvező hozamszintek mellett.

A dollár- és eurókötvények mellett különösen nagy jelentőségű volt a júliusi pandakötvény-kibocsátás, amely a valaha volt legnagyobb volumenű és leghosszabb futamidejű magyar kibocsátás volt a kínai belföldi piacon. Az aukciót többszörös túljegyzés kísérte, ami a keleti befektetői bizalom erősödésére utal.

Az év során így három devizában – euróban, dollárban és renminbiben (utóbbiak a pandakötvények) – is sikeres tranzakciókra került sor, amelyek hozzájárultak a forrásbevonás diverzifikációjához és a devizatartalékok bővítéséhez. Az év végi lejáratokkal együtt várhatóan a devizaadósság aránya a 30 százalékos célérték közelében stabilizálódik, miközben az államadósság 99 százalékban továbbra is euróban denominált.

Mik a kilátások?

Szeptember végén a teljes államadósság 21,4 százaléka lakossági tulajdonban volt, míg a devizarészarány 30,7 százalékon állt. A fix kamatozású instrumentumok aránya 72,6 százalék, ami a kockázatok mérséklését szolgálja. Az átlagos hátralévő futamidő 5,5 év, míg az átárazódási idő 4,8 év, amely értékek összhangban vannak az ÁKK kockázati modelljének benchmarkjaival.

A finanszírozási terv is biztonságosnak tűnik az első három negyedév adatai alapján. Az intézményi kereslet erős, a nemzetközi piacok bizalma töretlen, és a lakossági termékek új struktúrája várhatóan hosszabb távon is kiszámíthatóbb és egészségesebb adósságszerkezetet eredményez. A következő időszakban a fókusz a likviditási tartalékok kezelésén és a lejáratok gördülékeny refinanszírozásán lesz.