Vhr. 37. § Az árverés vezetője az érverés befejezését követően a jegyzőkönyvet lezárja. A jegyzőkönyvet a vételi jog gyakorlására jogosultak aláírják, és a jegyzőkönyvhöz csatolják a Tv. 23. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásukról szóló nyilatkozatot. A jogosultak a jegyzőkönyvben nyilatkoznak arról is, hogy az általuk megszerzett AK mennyiség arányában a Tv. 25. §-ában előírt kárpótlási jeggyel nem fedezhető költség rájuk eső forint összegét a gazdálkodó szervezet javára tartozásként elismerik, s tudomásul veszik, hogy tulajdonjoguk ingatlannyilvántartási bejegyzésének a tartozás megfizetése a feltétele.
BH1996. 197. A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk. 117. § (3) bek., 1991. évi XXV. tv. 25. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37. §, 50. § (1)-(2) bek., 52. § (2) bek.].
Vhr. 38. § A lezárt és a közjegyző által is hitelesített jegyzőkönyv 1-1 példányát az árverés vezetője a lezárást követő nyolc napon belül megküldi a földhivatalnak, a gazdálkodó szervezetnek és az árverésen résztvevő, vételi jognyilatkozatot tevő valamennyi kárpótlásra jogosultnak. A földhivatalhoz küldött jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazások eredeti példányát is.
Vhr. 39. § Amennyiben az árverés lezárását követően az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére nem érkezett ajánlat, a gazdálkodó szervezet tulajdonában maradó AK mennyiségnek megfelelő földterület a megosztást követően ismét árverésre bocsátható.
Vhr. 40. § (1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy (28. § és 33. §-ok) az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz.
(2) Az árverési kifogást a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az árverés eredménye az árverési kifogás elbírálását követően jogerős.
(3) Ha az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az ismételt árverést e határozat hivatal részére történő kézbesítését követő 90 napon belül ki kell tűzni. Ezen az árverésen a Tv. szerint árverésre jogosultak vehetnek részt.
Vhr. 40/A. § (1) Az árverés jogerős befejezését követő 90 napon belül a kárrendezési hivatal egyezteti a szövetkezettel, illetve a tulajdonosi jogot gyakorló szervvel
a) a kárpótlási földalapba kijelölt földek közül az árverésen értékesített, illetőleg a földalapban visszamaradt földek adatait,
b) az árverésen felhasznált kárpótlási jegyek értékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Vhr. 41. § (1) A táblákon belül új földrészleteket a talajvédelem és a gazdálkodás követelményeire figyelemmel a természetes határok lehető megtartásával, szabályos alakban kell kialakítani. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy
a) a szántás iránya a lejtő irányára merőlegesen váljék lehetővé;
b) a földrészlet megközelíthető maradjon;
c) a felosztás ne zavarja a meglévő öntöző, illetve vízlevezető rendszerek működését;
d) a jogosult egy tagban kapja meg termőföldjét;
e) a táblának a fel nem osztott része összefüggő egységben maradjon.
(2) A kárpótlásra jogosultak részére egy tagban kialakított erdőt a vételi jog jogosultjai között nem kell a természetben megosztani. Ezt a rendelkezést kérelemre más művelési ágba tartozó termőföld esetében is alkalmazni lehet. A közös tulajdonban maradó erdőből, illetőleg más művelési ágba tartozó termőföldből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot a földrészlet természetbeni megosztása esetén kialakítható területnagyságok alapján kell meghatározni.
Vhr. 42. § (1) A kárpótlásra jogosult által a Tv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint vállalt kötelezettség megszegését a termőföld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal állapítja meg, és az állami tulajdonba vételi eljárást lefolytatja. Ugyanakkor gondoskodik védett természeti terület esetében az illetékes nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság kezelésébe adásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az állami tulajdonba vett termőföld árverésre bocsátásáról a körzeti földhivatal intézkedik. Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ingatlanárverésre vonatkozó szabályait (140-156. §) kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtó jogkörében a körzeti földhivatal alkalmazottja jár el.
Vhr. 43. § A termőföld mezőgazdasági hasznosítására vállalt kötelezettségnek a tulajdonos akkor tesz eleget, ha a terület művelési ágának megfelelő termelést folytat. Nem minősül hasznosítási kötelezettség megszegésének, ha a termelést szünetelteti, de változatlanul gondoskodik a termőtalaj védelméről a terület fertőző és gyommentes állapotának fenntartásáról.
Vhr. 44. § A vételi jog alapján megszerzett termőföldnek az árveréstől számított három éven belüli elidegenítéséről az illetékes körzeti földhivatal értesíti az adóhatóságot.
Tv. 24. § (1) Az a 21. §-ban meghatározott kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági vállalkozási támogatásként - az árverésen való termőföldvásárlás céljából - igényt tarthat a 3. § alapján megállapított kár mértéke és a 4. § szerinti kárpótlás összege közötti különbözetre. A kárpótlás és a támogatás együttes összege az 1 millió forintot nem haladhatja meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett támogatásban részesülő személy az előírt határidőn belül mezőgazdasági vállalkozóként nem jelentkezik be, vagy az adóhatóság a termőföld vásárlásától számított öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, a támogatás hitellé alakul át és azonnal esedékessé válik.
(3) Arra a termőföldre, amelyet a kárpótolt az (1) bekezdésben említett támogatással szerez meg, az állam javára öt évi időtartamra jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Amennyiben e határidőn belül a kárpótolt az adóhatóságnál a támogatás összegét befizeti, az állam javára bejegyzett jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat törölni kell.
(4) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről - a jogosult kérelmére - az illetékes hivatal utalványt ad, amelyet az árverés során a kárpótlási jeggyel azonos módon lehet felhasználni. Az utalványból - a szövetkezet tulajdonában lévő föld árverésen történő megszerzése ellenében a kárpótlásra jogosult által - felhasznált összeg erejéig a szövetkezet kárpótlási jegyet igényelhet a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivataltól.
(5) Ha az árverés időpontjában a kárpótlásra jogosult még nincs a megszerzett termőföld birtokában, illetőleg azt további 15 napon belül sem veheti birtokba, az (1) bekezdésben megállapított határidőt a birtokbavétel lehetőségének megnyílásától kell számítani.
BH1999. 284. A vagyoni kárpótlás és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás együttes összege az egymillió forintot nem haladhatja meg (1991. évi XXV. tv. 21. és 24. §).
Vhr. 45. § (1) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás vagy a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyeinek kiegészítésére szolgál, vagy önállóan, azok nélkül is igénybe vehető.
(2) A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány, valamint az APEH bejelentkezési lap hiteles másolatával kell az illetékes kárrendezési hivatalnál igazolni.
(3) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás igénybevétele esetén mezőgazdasági vállalkozónak minősül az, aki az SZJA Tv. 15-16. §-aiban meghatározott tevékenységet végez.
(4) A hitellé alakult támogatás összege után az esedékessége napjától számítva évi 20%-os késedelmi kamatot kell fizetni.
Tv. 25. § (1) A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére.
Vhr. 46. § (1) A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségnek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi.
(2) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerővisszapótlás), a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg.
(2) A megvásárolt termőföld kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól.
BH1996. 197. A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk. 117. § (3) bek., 1991. évi XXV. tv. 25. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37. §, 50. § (1)-(2) bek., 52. § (2) bek.].
Vhr. 47. § (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld önálló ingatlanként való kialakítását földmérő végezheti. A földmérő feladata: a felosztandó táblák természetbeni elhatárolása, azok ábrázolása a földmérési alaptérképen (kataszteri térképen), a termőföldnek az árverési jegyzőkönyvben meghatározott AK mennyiség és sorrend szerinti felosztása, azoknak a jogosultak részére való kimérése és a kimért földrészletnek a jogosultak számára - aláírásukkal igazolt - történő bemutatása, az előírt kárpótlási változási vázrajzok és tulajdont is tartalmazó kárpótlási kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek elkészítése.
(2) A földmérési feladatokat a vonatkozó külön jogszabályok és szakmai előírások (szabályzatok, útmutatók) szerint kell végezni.
(3) A kiosztott földek megközelítéséhez szükséges úthálózatot -eltérő megállapodás hiányában - a tulajdonos földjéhez tartozó, művelés alól kivett területként kell kialakítani.
Vhr. 48. § A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföldek területnagyságát és AK értékét az önálló ingatlanként való kialakítás során a természetbeni állapotnak megfelelően kell meghatározni.
Vhr. 49. § (1) A Tv. végrehajtása során készített megosztási vázrajzok mentesek az építésügyi hatóság jóváhagyása alól.
(2) A kiadásra kerülő területek megközelítését szolgáló új utak és kapcsolódó árokhálózatok területének mezőgazdasági művelésből való kivonása után nem kell földvédelmi járulékot fizetni.
Vhr. 50. § (1) A föld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal a vételi jog alapján szerzett termőföld tulajdonjogát, továbbá az állam javára a jelzálogjogot és az elidegenítési tilalmat [Tv. 24. § (3) bek.] az árverési jegyzőkönyv alapján - a tábla felosztásáról készült vázrajz és területkimutatás beérkezését követően - jegyzi be az ingatlannyilvántartásba.
(2) Ha a jogosult a 37. §-ban foglaltak alapján tartozáselismerő nyilatkozatot tett, a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének a feltétele annak igazolása is, hogy a 46. § (1) bekezdése alapján számított tartozását megfizette, vagy a gazdálkodó szervezettel részletfizetésben állapodott meg.

BH1996. 197. A kárpótlási jegyekkel árverésen történő vétel esetében a vevő tulajdonszerzésének feltétele az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjának megteremtése és a birtokba adás [Ptk. 117. § (3) bek., 1991. évi XXV. tv. 25. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 37. §, 50. § (1)-(2) bek., 52. § (2) bek.].
Vhr. 51. § A Tv. alapján kárpótlásként adott termőföldet (földrészletet) külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A tulajdoni lap I. részén jogi jellegként a "kárpótlás" megjelölést kell feltüntetni. A tulajdoni lap II. részén a tulajdonjog megszerzése jogcíméül "árverés" megjelölést kell feltüntetni.
Vhr. 52. § (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földet az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba.
(2) A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének feltételei fennállnak [37. § és 50. § (2) bekezdés] és a gazdálkodó szervezet nyilatkozott arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította. Ilyen nyilatkozat hiányában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni azt a termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a földön lévő terményt betakarította vagy betakaríthatta volna.
(3) A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem állapodott meg.
(4) Ha a birtokbaadást a feltételeinek teljesülésétől számított 60 napon belül a földhivatal elvégezni nem tudja, a termőföldet az illetékes földrendező bizottság az árverési jegyzőkönyv és térképvázlat alapján - erre irányuló kérelemre ideiglenes jelleggel - a jogosult használatába adja (előzetes használat). Ha az érintett földrészleten többen szereztek tulajdonjogot, a földrendező bizottság az eljárásáról azokat a tulajdonosokat is értesíti, akik az előzetes használatot nem kérték.
(5) Az előzetes használatba adott termőföld területnagysága és határvonala a végleges kitűzés és birtokbaadás során módosulhat.
BH1997. 577. Jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a kárpótlási eljárásban a vételi jog gyakorlója a gazdálkodó szervezettel úgy is megállapodhat, hogy a termőföldet a termés betakarítása előtt jogosult birtokba venni [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 46. § (2) bek., 52. § (2) bek.].
Tv. 26. § A 15-18. § alapján kijelölt, s a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyeket a szövetkezet a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhasználhatja, kivéve a használatában lévő állami tulajdonú termőföld értékesítése ellenében megszerzett kárpótlási jegyeket.
Tv. 27. § (1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a 15-26. §-ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 13-27. §-át kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 19. § alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek 80%-át a kijelöléssel érintett településeken azok között a kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, akiknek
a) állandó lakóhelye 1991. június 1-jén az érintett településen volt, és akik jelenleg is ott rendelkeznek állandó lakóhellyel, vagy
b) a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld tulajdona a település közigazgatási határán belül volt.
(3) A 19. § alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeket a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, ha annak nagysága a településen a 20 hektárt nem haladja meg.
(4) A (2) bekezdésben megjelölt földterület fennmaradó részére kitűzött árverésen minden kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel részt vehet. Az árverésre egyebekben a 22-23. § és a 25. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
BH1999. 446. Eljárás a "földalap"-képzéssel kapcsolatos viták rendezésénél [1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 27. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 20-21. §-ai].
Tv. 28. § Az állami tulajdonú termőföld ellenében az árverésen kapott kárpótlási jegyet a szövetkezet, illetőleg az állami gazdaság 30 napon belül köteles eljuttatni az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz.
Záró rendelkezések
Tv. 29. § E törvény végrehajtásáról - ideértve a hivatal felállítására és működésére vonatkozó szabályok megállapítását is - a Kormány gondoskodik . Tv. 30. § Ez a törvény a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba, kivéve a 7. § (2) bekezdését és a 29. §-t, amelyek a kihirdetés napján lépnek hatályba.
BH1993. 435. A volt tulajdonos leszármazója vagy túlélő házastársa nem az öröklési jog szabályai szerint jogosult a kárpótlásra, így a kötelesrész iránti per felfüggesztése nem indokolt a kárpótlási igény elbírálásáig [Pp. 152. § (1) bek., 1991. évi XXV. tv. 2. §, 30. §].
Vhr. 53. § (1) Ez a rendelet 1991. augusztus hó 10. napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a pénzügy- és a külügyminiszter, hogy a Tv. 2. §-ának (5) bekezdésében említett nemzetközi vagyonjogi megállapodásokat közzétegyék. (3) A Tv. kihirdetést követően kötött, határozott időre szóló haszonbérleti szerződést a vételi jog alapján megszerzett termőföld új tulajdonosa azonnali hatállyal felmondja. (4) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25. §-ának (4) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került földterületekről helyrajzi szám, aranykorona érték (AK), művelési ág és terület megjelölésével a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal a területileg illetékes önkormányzatokat értesíti.