A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok

Tv. 13. § (1) Termőföld esetén a kár mértékét a termőföld kataszteri tiszta jövedelme (a továbbiakban: AK érték) alapján kell megállapítani úgy, hogy egy AK érték ezer forintnak felel meg. Erdők esetében az AK érték négyszeres szorzatát kell alapul venni.
(2) Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért csereföldet kapott, a kár mértékét a különbözetként mutatkozó AK érték alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben a földrészlet AK adata a korábbi okiratból nem állapítható meg, akkor az AK értéket a föld fekvése szerint község (város) kataszteri tiszta jövedelmi adatainak 1982-1985. évi lezárása során megállapított átlagos AK adatok alapulvételével kell kiszámolni.
BH1994. 416. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés esetén a kárpótlásra jogosultság a földhivatal által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal is igazolható [1967. évi IV. tv., 1991. évi XXV. tv. 13. § (1) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. I8. § (1) bek., 19. § (1) bek.].
Vhr. 21. § (1) A földhivatal a termőföldek művelési ágára, területére és AK értékére vonatkozó adatokat e földeknek a gazdálkodó szervezet használatába (kezelésébe) kerülése időpontjának megfelelő állapot szerint - a földrendezés során készített adatgyűjtőlapok, a használatba (kezelésbe) vétel idején érvényben volt birtokívek és más földnyilvántartási munkarészek alapján igazolja.
(2) A Tv. 13. §-ának (3) bekezdése szerint kell meghatározni és igazolni az AK értéket, ha annak megállapítása az erre felhasználható (pl. földminőséget is feltüntető) térképek hiányában, illetőleg a termőföld azonosítása - a helyrajzi számának vagy AK értékének többszörös megváltozása folytán - erre alkalmas iratok hiányában nem lehetséges.
(3) A Tv. 13. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló iratok maguk is számított AK értéket tartalmaznak, vagy ha azokból nem követhető nyomon a termőföld tulajdoni, használati viszonyainak, illetőleg művelési ágának az AK értéket is befolyásoló megváltozása.
(4) Ha az eredeti földet, vagy annak egy részét művelés alól kivett területként vagy halastóként tartották nyilván, a kár mértékét a föld fekvése szerinti község (város) legalacsonyabb minőségű szántó művelési ágra meghatározott AK értéke alapján kell megállapítani.
Tv. 14. § Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért bármilyen térítésben (például megváltási árban) részesült, úgy annak összegét a kárpótlás 4. §-a alapján kiszámított mértékéből le kell vonni.
Vhr. 22. § A kérelmező az Adatlapon a termőföldért fizetett megváltás (föld utáni térítés) összegét is köteles feltüntetni.
Tv. 15. § (1) A kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja (a továbbiakban: szövetkezet) a 12. § (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a 16-18. §-okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelöli azt az e törvény kihirdetése napján a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az e törvény alapján megszerzett, s a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld mennyiség teljes egészében kijelöltnek tekintendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg.
BH1996. 466. A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv. 15-17. §-ai, 1992. évi II. tv. 20-21. §-ai).
BH1996. 357. Az állami gazdaságok alkalmazottainak földtulajdonhoz juttatására akkor kerülhet sor, ha - az egyéb feltételek mellett - az igénylő a földalap kijelölésekor is a gazdaság alkalmazottja (1991. évi XXV. tv. 15., 17. §).
BH1995. 487. Az állami gazdaságra is az állami vállalatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kárpótlási földalap elkülönítése tekintetében [1991. évi XXV. tv. 12. § (4) bek., 15. § (1) bek.].
Tv. 16. § A szövetkezetnek legalább a 12. § (4) bekezdésében említett értesítésben meghatározott AK értékű termőföldterületet kell kijelölnie úgy, hogy a kijelölt földmennyiség átlagos AK értékének meg kell egyeznie a szövetkezet egyéb földterületének átlagos AK értékével.
BH1996. 466. A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv. 15-17. §-ai, 1992. évi II. tv. 20-21. §-ai).
BH1994. 612. - az érintett gazdálkodó szervezet köteles a meghatározott aranykorona mennyiségű termőföldet kijelölni (Kpt. 16. §);
Tv. 17. § (1) A kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából földalapot kell képezni. A földalap nagyságát úgy kell meghatározni, hogy átlagosan szövetkezeti tagonként 30 AK, szövetkezeti és állami gazdasági alkalmazottak esetében 20 AK értékű termőföld jusson személyenként. Az így számított földalap AK értéke nem haladhatja meg a szövetkezet tulajdonában, illetőleg az állami gazdaság kezelésében lévő termőföld AK értékének 50%-át.
(2) Az (1) bekezdésben említett földalap számításánál szövetkezeti tagként, illetve alkalmazottként, továbbá állami gazdasági alkalmazottként az vehető figyelembe, aki 1991. január 1-jén és azóta is a szövetkezet vagy állami gazdaság tagja, illetve alkalmazottja, és az (1) bekezdésben meghatározottnál kisebb mezőgazdasági földtulajdonnal rendelkezik.
BH1999. 446. Eljárás a "földalap"-képzéssel kapcsolatos viták rendezésénél [1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 27. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 20-21. §-ai].
BH1996. 466. A földalapképzés és a termőföld juttatásával kapcsolatos igények elbírálásánál irányadó szempontok (1991. évi XXV. tv. 15-17. §-ai, 1992. évi II. tv. 20-21. §-ai).
BH1996. 441. A kárpótlás biztosítására szolgáló termőföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történő figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(3) bek. 1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 25. § (1) bek.].
BH1996. 357. Az állami gazdaságok alkalmazottainak földtulajdonhoz juttatására akkor kerülhet sor, ha - az egyéb feltételek mellett - az igénylő a földalap kijelölésekor is a gazdaság alkalmazottja (1991. évi XXV. tv. 15., 17. §).
BH1996. 303. A termelőszövetkezetből kivált tagok a vagyonmegosztás lezárását követően a termőföldárverések során a szövetkezet birtokába került kárpótlási jegyek arányos részére jogszerű igényt nem tarthatnak [1992. évi II. tv. 3. § (1) bek., 13. § (3) bek. a) és b) pont, 25. § (1) bek., 31. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pont, 1991. évi XXV. tv. 7. § (1) bek., 17. §, 26. §].
Tv. 18. § (1) A kiadásra kerülő termőföldet a védett természeti területen kívül kell kijelölni.
(2) Ha a védett természeti területen kívül rendelkezésre álló terület a kijelöléshez nem elegendő - a nemzeti park, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó és a fokozottan védett területek kivételével -, a szövetkezet tulajdonában lévő szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és erdő művelési ágba tartozó védett természeti terület is kijelölhető.
(3) A védett természeti területből történő kijelölés esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(4) Amennyiben a kárpótlás során védett természeti terület kerül kiadásra, vagy a terület hasznosítására más korlátozás áll fenn, erről az árverésen (21. §) résztvevőket írásban tájékoztatni kell.
(5) E rendelkezéseket kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is.
(6) Nem lehet kijelölni a műemlékileg védett, eredetileg nem mezőgazdasági rendeltetésű épülethez, építményhez tartozó, illetve körülötte lévő eredetileg nem termőföld rendeltetésű földterületet.
Vhr. 23. § (1) A védett és a védelemre tervezett természeti területek listáját az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok részére az illetékes első fokú természetvédelmi hatóság bocsátja rendelkezésre.
(2) Abban a kérdésben, hogy valamely védett természeti terület, nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy fokozottan védett terület, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
Tv. 19. § Az állam a szövetkezeti földek árverésével egy időben, illetőleg azt követően állami tulajdonú földeket is árverésre bocsát. Az így árverésre bocsátott termőföldek AK értékének el kell érnie a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföldek AK értékének legalább 20%-át.
Vhr. 24. § (1) A privatizációért felelős miniszter a földművelésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, továbbá - a védett és a védelemre tervezett természeti területek tekintetében - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben meghatározza, hogy
a) az állami vagyonkezelő szervezetek mely területeken és milyen AK értékben kötelesek állami tulajdonú termőföldet árverésre bocsátani, továbbá
b) az állam által a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott, de a Tv. 15. §-ának (1) bekezdése alapján árverésre ki nem jelölt állami tulajdonú földek közül melyeket kell árverésre bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint árverésre kijelölt földekről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, valamint az érdekelt kárrendezési hivatalokat is értesíteni kell.
(3) Az állami tulajdonú termőföldek árverésre való kijelöléséről szóló határozatot a privatizációért felelős miniszter indokolt esetben módosíthatja. Módosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
(4) Az állami tulajdonú termőföldek árverésre kijelölésének módosítása iránti kérelmét az abban érdekelt, az árverési hirdetmény Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 15 napon belül - jogvesztés terhével -, a területileg illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal útján, a privatizációért felelős miniszterhez köteles előterjeszteni.
(5) A kérelemhez csatolni kell:
a) az érintett földrészletek tulajdoni lapjainak 30 napnál nem régebbi másolatát,
b) a területileg illetékes földhivatal, védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdőfelügyelőség szakhatósági véleményét,
c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat határozatát és a földrendező bizottság nyilatkozatát,
d) a megyei kárrendezési hivatalnak az üggyel kapcsolatos iratanyagát,
e) az érintett gazdálkodó szervezet véleményét.
(6) A privatizációért felelős miniszter az ügyben a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül határoz. Erről a kérelmezőt a területileg illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal értesíti.
BH2000. 331. A mérlegelési jogkörben hozott határozat nem tekinthető jogszerűnek, ha a tényállás nincs kellően feltárva és a mérlegelés szempontjai nem állapíthatók meg [1957. évi IV. tv. 26. § (1) bek., 43. § (1) bek c) pont, 1991. évi XXV. tv. 12. § (5) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 24. § (3) bek.].
Tv. 20. § (1) A 15-19. §-ban kijelölt termőföldek árverés útján kerülnek a kárpótlásra jogosultak részére értékesítésre. Ha a volt tulajdonos földje, mint állami tulajdonú föld került a szövetkezet közös használatába, a szövetkezet a közös használatában lévő állami tulajdonú termőföldeket is árverésre bocsáthatja.
(2) Az árverés legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontját a kárpótlás iránti kérelmek elbírálására tekintettel a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal állapítja meg.
Vhr. 25. § (1) A kárrendezési hivatal a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek árverésének legkorábbi időpontját az azt követő 60 napon belül tűzi ki, hogy a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 30%-ának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta.
(2) A hivatal a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldet táblánként eltérő időpontban is árverésre bocsáthatja.
(3) A hivatal az első árverésen a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek AK értéke 30%-ának megfelelő mennyiségű termőföldet bocsát árverésre.
(4) A hivatal a következő árverés időpontját a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 70%-ának megfelelő mértékű kárpótlási igény jogerős elbírálását követő 60 napon belül tűzi ki. Ebben az esetben az árverésre bocsátott termőföld AK értéke az első árverésen értékesített termőföld AK értékével együtt sem haladhatja meg az árverésre kijelölt termőföldek AK értékének 70%-át.
(5) A hivatal által kitűzött árverési időpontokban az 1992. évi II. törvény 15. §-ában foglalt követelmények szempontjából hasonló összetételű, illetőleg adottságú táblákat kell árverésre bocsátani.
(6) Az a tábla, amelyben tanya található, illetőleg a tanya körüli termőföldnek minősülő földrészlet csak akkor bocsátható árverésre, ha a Tv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti elővásárlási jogával élni kívánó tanyatulajdonos már rendelkezik az őt megillető kárpótlási jegyekkel.
(7) A Tv.-ben szabályozott árverésre - a Tv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglalt árverés kivételével - 1994. május 31. napját követően nem kerülhet sor. A földalapok elkülönítését, illetőleg az árverés eredményét megsemmisítő határozat jogerőre emelkedését követő 4 hónapon belül azonban az árverés akkor is megtartható, ha az említett időpontig a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 13-21. §-a alapján a földalapok elkülönítése, illetőleg a kifogásolt árverés eredményének jogerős megsemmisítése még nem történt meg, vagy annak megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb van hátra.
Vhr. 25/A. § (1) Ha a gazdálkodó szervezet földkijelölési kötelezettsége több települést érint, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földalapok kijelölését nem vitatják és az a jogszabályoknak is megfelel, a hivatal az árverést kitűzheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kitűzött árverésen csak a kijelölt földek 80%-át lehet árverésre bocsátani.
Vhr. 26. § (1) A kárrendezési hivatal az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos napilapban az árverést megelőzően legalább 30 nappal közzéteszi.
(2) A kitűzésről szóló hirdetmény tartalmazza az árverés helyét, időpontját, az árverésre kerülő nagyüzemi táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosításra vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát (kezelőjét). A hirdetményben meg kell jelölni az árverésen részvételre jogosultak körét [Tv. 21. § (1) bek. és 27. § (2) bek.] is.
(3) Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni.
BH2000. 71. A föld haszonbérlete - még ha az hosszabb időre szól is - nem minősül sem tartós földhasználatnak, sem személyi földhasználatnak, mert ezek a föld használatát lehetővé tevő önálló jogcímek. Az érintett földterületet tehát a jogosult a kárpótlási földalapba kijelölheti. A kijelölés államigazgatási eljárás keretében történik, ha azonban a kijelölő egyben a haszonbérleti szerződésnek is alanya, a kijelölés jogszerűsége nem zárja ki a kijelölőnek mint szerződő félnek a szerződésszegését [Ptk. 452-461. §-ai, 1987. évi I. tv. 43. §, 70. § (4) bek., 1991. évi XXV. tv. (Kpt.) 12. § (4)-(5) bek., 15. § (1) bek., 1992. évi II. tv. (Át.) 15. § (2) bek., 20. § (1) bek., 45/1968. (XII. 6.) Korm. r. 1. §, 27/1987. (VII. 30.) MT r. 16. § (2) bek., 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26. § (1) bek.].
BH1998. 364. A földárverésen meg nem jelenő kárpótlásra jogosult a mulasztását utóbb nem mentheti ki [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26-27. §-ai].
Vhr. 27. § Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg.
BH1998. 364. A földárverésen meg nem jelenő kárpótlásra jogosult a mulasztását utóbb nem mentheti ki [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 26-27. §-ai].
Vhr. 27/A. § (1) A Tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogosultak részére egy árverést kell kitűzni. További árverés is kitűzhető, ha az eredetileg kitűzött
a) árverés megtartása bármely okból meghiúsul, vagy
b) árverésen nem értékesített földre a földrendező bizottság vagy a települési önkormányzat az árverést követő 8 napon belül további árverés kitűzését kéri.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a megyei kárrendezési hivatalhoz kell benyújtani.
Tv. 21. § (1) Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt,
a) akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van,
b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-jén és az árverés időpontjában is tagja, illetőleg az árverés időpontjában azért nem tagja, mert tagsági viszonya az Ámt. hatálybalépését követően kiválással, a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása vagy a szövetkezet megszűnése folytán szűnt meg.
c) akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van.
(2)Az árverést a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti.
BH1999. 284. A vagyoni kárpótlás és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás együttes összege az egymillió forintot nem haladhatja meg (1991. évi XXV. tv. 21. és 24. §).
BH1998. 311. A kárpótlási földalapba átkerült föld elveszti részarányföld jellegét; a tanya körüli földre más is árverezhet, a tanyatulajdonost elővásárlási jog illeti meg [1991. évi XXV. tv. 21. § (1) bek.].
BH1995. 314. A kárpótlási árverés ellen benyújtott kifogást másodfokú hatóságként bírálja el a közigazgatási szerv [1991. évi XXV. tv. 10. § (1) bek., 21. § (2) bek.].
Vhr. 28. § (1) Az árverésen az árverezhet, aki az árverés vezetőjénél letétbe helyezi az őt megillető és a vételi jog gyakorlására felhasználni kívánt kárpótlási jegyeket, és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről kiállított utalványt. A letétbe helyezett kárpótlási jegy és/vagy a mezőgazdasági vállalkozási utalvány értékének 20%-a az árverési előleg.
(2) Az árverezőnek igazolnia kell, hogy megfelel a Tv. 21. §-a (1) bekezdésében előírt feltételeknek.
(3) A Tv. 15. § (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldön túlmenően árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek árverésén az árverezőnek csak azt kell igazolnia, hogy az árverésen az őt megillető kárpótlási jeggyel vesz részt.
(4) Az árverezőnek legkésőbb az árverésen nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a Tv. 23. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.
(5) Nem vehet részt az árverésen az a személy, aki az előző bekezdésekben foglaltaknak nem tesz eleget. A kizárás tényét az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárás ellen az árverésből kizárt személy a 40. §-ban foglaltak alapján árverési kifogással élhet.
Vhr. 29. § Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy - ügyvéd meghatalmazása esetén - az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerinti, egyébként pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
BH1995. 734. Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. § (3) bek., 29. §, Pp. 196. § (1) bek.].
Vhr. 30. § Amennyiben külön-külön is megfelelnek a Tv.-ben foglalt feltételeknek, több kárpótlásra jogosult együttesen, az általuk meghatalmazott kárpótlásra jogosult vagy bármelyikük 29. § szerinti képviselője útján is árverezhet. Az együttesen megszerzett földterületet közöttük olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált kárpótlási jegyeik értéke, és az igénybevett mezőgazdasági vállalkozási támogatás összege aránylik egymáshoz.
Tv. 22. § (1) Az árverésen résztvevők az egy aranykoronának megfelelő forintértékre licitálnak. A kikiáltási ár 3000 Ft/AK. Ha e kikiáltási áron vagy afelett nincs ajánlat, a kikiáltási ár folyamatosan, de legfeljebb 500 Ft/AK értékig csökkenthető.
(2) Az árverést a végrehajtási rendeletben meghatározott módon kell lefolytatni. Az árverés során elfogadott ajánlatok tevői - az ajánlatukban foglaltaknak megfelelően - gyakorolhatják vételi jogukat a szövetkezet 15-18. §-ban meghatározott termőföldjének általuk kiválasztott részletére. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg.
Tv. 23. § (1) A 22. § (2) bekezdésében meghatározott vételi jogot az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki.
(2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni.
(3) A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítéséből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó adóalapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni.
BH1995. 734. Termőföld kárpótlási jegy alapján történt árverése esetén az árverési kifogás megalapozottságának vizsgálata [1991. évi XXV. tv. 23. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 2. § (3) bek., 29. §, Pp. 196. § (1) bek.].
Vhr. 31. § (1) Az árverés vezetője az árverésre kijelölt táblát közel azonos földminőség alapján - dülőhatárok, utak, árkok, csatornák, fasorok és egyéb állandó jellegű természetes határvonalak között elkülöníthető -kisebb részenként bocsátja árverésre.
(2) A kárpótlási földalapba kijelölt, belterületen fekvő, és egy hektárt el nem érő földrészlet AK értékét az árverés során a föld fekvése szerinti község (város) szántó művelési ágú termőföldjére meghatározott legmagasabb AK érték alapján kell megállapítani.
(3) Az árverés vezetője közli az árverezőkkel a táblarészek lényeges jellemző adatait és tájékoztatja őket a földterület tulajdonjogának megszerzése esetén megtérítendő, kárpótlási jeggyel nem fedezhető költségekről. Ezt követően felhívja az árverezőket az ajánlatok megtételére.
BH1996. 305. Termőföld tulajdonának árverés alapján történt megszerzése esetén - ha az árverési feltételek nem tartalmazták - utólag a meliorációs költségeket nem lehet eredményesen érvényesíteni [104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. 31. § (2) bek.].
Vhr. 32. § (1) A táblán belül árverésre kerülő területrészeket előre meghatározott irányban haladva kell a résztvevőknek megvételre felajánlani.
(2) A résztvevők az adott területrész és haladási irány ismeretében tesznek ajánlatot a mindenkori kikiáltási ár és a tulajdonukban lévő kárpótlási jegy értékének, illetőleg a Tv. 24. §-ában meghatározott mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegének figyelembe vételével.
Vhr. 33. § (1) Az árverést a kikiáltási árnak a résztvevők által szótöbbséggel megállapított összegenként, de legalább 100 Ft-onként való emelésével addig kell folytatni, amíg ajánlat érkezik. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb Ft/AK érték háromszori kikiáltása után megállapítja a legmagasabb ajánlatot tevő személyét és közli, hogy e személy által letétbe helyezett kárpótlási jegyek alapján hány AK értékű föld megszerzése érdekében gyakorolhatja a nyertes a vételi jogot. A nyertes ezt követően közli, hogy mekkora AK mennyiségre kíván élni a vételi jogával.
(2) Több azonos vételi ajánlat esetén, ha az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből fedezhető, akkor közöttük - eltérő megállapodás hiányában - a földkijelölés sorrendjét sorsolás útján kell megállapítani. Amennyiben az azonos vételi ajánlatot tevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, akkor az árverést az eredeti kikiáltási áron újra meg kell indítani.
(3) Az árverés eredményét az árverés vezetője jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben feltünteti az ajánlattevő(k) személyi adatait, az általa(uk) megajánlott Ft/AK értéket, a letétbe helyezett kárpótlási jegyek azonosító adatait, valamint az ajánlattevő(k) által a nyilatkozat(uk) alapján megszerzett AK mennyiséget.
(4) Az árverésre bocsátott termőföld fennmaradó AK mennyiségére ismét közölni kell az árverezőkkel az eredeti kikiáltási árat.
(5) Az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlatok lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elveszett árverési előleg az államot illeti.
Vhr. 34. § (1) Ha az árverezők a kikiáltási áron vagy afelett nem tesznek ajánlatot, az árverés vezetője az AK kikiáltási árat folyamatosan, de egyszerre legfeljebb 100 forinttal csökkenti mindaddig, amíg ajánlat nem érkezik vagy el nem éri a minimális 500 Ft/AK kikiáltási árat.
(2) Ha a csökkentett kikiáltási áron több ajánlat érkezik, az árverés vezetője összesíti az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiséget. Ha a föld még meglévő AK mennyisége az ajánlatokat fedezi, az árverés vezetője az ajánlatokat elfogadja és az árverési jegyzőkönyvben rögzíti. Ebben az esetben az ajánlatot tevők között sorsolás útján kell meghatározni, hogy vételi joguk gyakorlása érdekében milyen sorrendben nyilatkozhatnak. Amennyiben a még meglévő AK mennyiségből az ajánlattevők igénye nem elégíthető ki, az árverés vezetője újabb ajánlattételre hívja fel az azonos ajánlatot tevő árverezőket.
(3) Az árverés eredményét a 33. §-ban meghatározottaknak megfelelően kell rögzíteni.
Vhr. 34/A. § (1) Ha ugyanarra a földrészletre két egymást követő alkalommal többen úgy tesznek vételi ajánlatot, hogy az általuk megszerezni kívánt AK érték az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, és a harmadik ajánlattétel is ugyanilyen eredménnyel zárul, az ajánlattevők az utoljára tett ajánlataik arányában szerzik meg a föld tulajdonjogát. Ebben az esetben a földkijelölés sorrendjét az ajánlattevők között - eltérő megállapodásuk hiányában - sorsolás útján kell megállapítani.
(2) Az árverés vezetője az árverezőket az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezményre - legkésőbb a harmadik ajánlattétel megkezdése előtt - figyelmeztetni köteles.
Vhr. 34/B. § (1) Ha a földrészlet árverésre való előkészítése az árverés kitűzött időpontjáig nem fejeződött be, az árverés vezetője a földrészletet előzetes árverésre bocsáthatja. Ebben az esetben az árverés vezetője a jegyzőkönyvben rögzíti az árverezni kívánó személyek és az árveréssel érintett földrészletek azonosításra alkalmas adatait, az árverés megtartására azonban újabb időpontot tűz. Az árverés időpontját és helyét a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig a jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Az (1) bekezdés szerint kitűzött árverést az árverés vezetője a kárrendezési hivatal hivatalos helyiségében folytatja le. Ezen az árverésen csak az előzetes árverésre bocsátás során bejelentkezett és jegyzőkönyvben rögzített személyek vehetnek részt. Az árverés ilyen esetben a 26. §-ban foglaltak alkalmazása nélkül is megtartható.
Vhr. 35. § (1) Az árverés akkor fejeződik be, ha az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére jegyzőkönyvezett és letéttel biztosított ajánlat érkezett, illetőleg az árverezők nem tesznek több ajánlatot.
(2) Ha a meghirdetett termőföldekre az árverés a megkezdésétől számított 8 órán belül nem fejezhető be, az árverés vezetője az árverést elhalaszthatja és annak folytatására 30 napon belüli újabb időpontot tűzhet. Az árverés folytatására kitűzött új időpontot a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig az árverési jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) A (2) bekezdés szerint elhalasztott árverés a kitűzött újabb időpontban a 26. §-ban foglaltak alkalmazása nélkül is folytatható.
Vhr. 36. § A tanyája körüli termőföldre árverező tanyatulajdonost az elővásárlási jog akkor illeti meg, ha a kárpótlási jegyeivel (a mezőgazdasági vállalkozási támogatással) fedezett ajánlata eléri az elhangzott legutolsó ajánlat összegét.