„Nagyra becsülöm, amit a magyar piacok megtettek az elmúlt évtizedekben. Azt szeretném javasolni, hogy a legek közé vegyük fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt 12 éves működését” – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke a BÉT Legek 2024-es eseményén.

Az első jegybanki aranykorszak alatt született meg az a magyar gazdaság, ami nagyon sok mindent túlélt, és képes volt a nagy gazdasági összeomlás után helyreállni. Időtálló, stabil és kreatív volt – tette hozzá.

Kapcsolódó

A kormányzati és jegybanki programok sikeres felzárkóztatási pályára segítették Magyarországot a jegybank elnöke szerint. 2010 és 2019 között hazánk relatív fejlettsége 65,4-ről 73,2 százalékra emelkedett.

A jegybanki programok adták hazánk szinte teljes gazdasági felzárkózását 2013 és 2019 között. Az MNB a 3,9 százalékos éves átlagos gazdasági növekedés mintegy feléhez járult hozzá a közvetlen és közvetett következményei által. Az üzleti és pénzügyi befektetői szektor, a tőzsde és a kormányzati együttműködések révén.

2020 óta megtört a növekedés ütem, a jegybank programjai mégis plusz 10 százalékkal óvták meg a gazdaságot az összeomlástól.

Ha a Magyar Nemzeti Bank mintegy felével járult hozzá a gazdasági növekedéshez és az EU-s átlaghoz képest 2,1 százalékkal voltunk jobbak, akkor szinte a teljes növekedéshez hozzájárultak.

„A számok, elemzések és mérések azt jelzik, hogy volt egy olyan jegybank, amely a kormányzati és üzleti szektorral szinte a teljes felzárkózásban benne volt. Mi járultunk hozzá ehhez a pénzügyi és menedzsmenti oldalról”

– mondta a jegybank elnöke.

Legnagyobb sikerek

Mintegy 100 olyan döntést hozott a jegybank, amely a felzárkózáshoz hozzájárultak, ezek közül a legfontosabbakat mutatta be Matolcsy György.

A 2013 és 2025 közötti jegybanki sikerek nem is indulhattak volna el anélkül, hogy 2009 előtt néhány fontos dolgot nem oldottunk volna meg: az alacsony foglalkozási ráta okozta kihívásokra 1 millió új munkahelyet hoztak létre, ami foglalkoztatási fordulatot hozott.

Államháztartási konszolidáció nélkül az MNB nem tudta volna elindítani a programot, sem az alapkamat csökkentését, sem a növekedési hitelprogramot nem tudta volna végrehajtani, aminek a „szíve és agya” az új adórendszer bevezetése volt.

„Csányi Sándorra tudok hivatkozni, ez sokaknak fájt, de sikeres volt”

– mondta Matolcsy.

Olyan kamatkörnyezettel kellett megalapozni a működést, amely az alapkamat fokozatos és fenntartható csökkentését biztosítja, három kamatcsökkentési ciklus során összesen 0,9 százalékra mérséklése.

A 2013-ban elindított növekedési hitelprogram és az önfinanszírozási program bevezetése a monetáris politikai eszköztár megújításán keresztül, aminek köszönhetően az államadósság szerkezete javult.

„Forintosítottuk a devizahiteleket. A devizahitelek önmagukban megakasztották volna a felzárkózás”

– hangsúlyozta.

Helyreállították a jegybanki hitelességet, 2017 és 2020 között 48 hónapból 44 hónapon át az infláció a jegybanki célsávban maradt.

110 tonnára növelték az ország aranytartalékát, ami Matolcsy elmondása szerint az egyik legfontosabb és leghosszabb távra kiható döntés volt. „Egy aranykorszakban kötelező aranyat vásárolni” – hangsúlyozta.

A koronavírus-járvány alatt 10 százalékkal járult hozzá a jegybank a gazdasági növekedéshez. Az ezen időszak alatti inflációs küzdelmet időben elkezdte az MNB, ezért valósulhatott meg, hogy a csúcsot követően éven belül ismét a toleranciasávba mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése.

„Tőzsde nélkül nincs piac”

– húzta alá, kiemelve az MNB tőzsdefejlesztési programjait a BÉT megvásárlását és új programjait, valamint a növekedési kötvény program. 38 új részvénykibocsátó jelent meg, a részvénypiac megháromszorozódott, a vállalati kötvénypiac meghétszereződött és a tőkepiaci ökoszisztéma megerősödött.

Eközben a magyarországi jegybank pozíciója megerősödött, és úgy látják külföldről is, hogy az MNB független és zölden működik. A zöld mandátum ugyanolyan fontos a jelen korban, mint az arany – tette hozzá.

Sikerült megerősíteni a pénzügyi tudatosságot. Felépítettük azt az igényt, hogy minél többet kell tudni a pénzről és a befektetésekről. „Magyarországon a pénzt rossznak gondolják, azok az országok azonban nem jutnak előre. Nem szabad azt gondolni, hogy pénz nélkül bármilyen gazdasági eredmény elérhető. A pénz jó dolog, és ez a felfogásbeli fordulat itthon is megtörtént” – hangsúlyozta.

A versenyképesség erősítése és központi témává emelése is megtörtént, a jegybank tudásközpontú gazdasággal tervez. Eközben erősítették a közgazdasági és pénzügyi képzést a felsőoktatási rendszerben, 27 egyetem van az MNB egyetemi együttműködési hálózatban, nyolc év alatt ötezer kiválósági ösztöndíjat osztottak ki.

A pénz forgási sebességét is szerették volna növelni, az azonnali fizetési rendszer 2020-as elindításával és a 2024-ben elindult qvik-fizetéssel ez meg is valósult.

„A magyar pénzügyi és üzleti rendszerben van egy láthatatlan és óriási dobásunk. Ez pedig az, hogy 2020 októberében megelőztük az árfolyamválságot. Nem tisztem megállapítani, hogy egy 430 forintos forint-euró árfolyam mikor állt volna meg. Ez óriási vívmány”

– emelte ki Matolcsy.

Nem tudták megalapozni és elérni, hogy a magyar állam egy gazdaságpolitika 2.0 rendszerben működjön, így nem sikerült elérni a következőket:

  • termékenységi fordulat,
  • a tudásalapú gazdaságra való átállás,
  • államháztartási reform,
  • versenyképességi fordulat,
  • egészségügyi fordulat,
  • és gazdaságszerkezeti fordulat.

Sosem térünk vissza a 2019 előtti világba

„Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy véletlen, hogy historikus csúcsra emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén a BUX-index. A tegnapi napon azonban ismét megtörtént ez, bár trendet ez alapján nem lehet megállapítani, de fontos jelzésértéke van” – erről már Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke beszélt.

A csapatsportok és a gazdaságpolitika irányítása között sok összefüggés van Virág Barnabás szerint. „Ha sikeres szeretnél lenni, akkor játssz az erősségekre” – mondta.

A magyar tőzsde az ország erőssége, és azok a cégek, akik itt megjelennek szintén ide tartoznak. Ezt a siker meg kell becsülni egy olyan évtizedben, mint a 2020-as, hiszen az időszak a bizonytalanságé és a nagy átmeneteké.

„A világ már nem fog visszakerülni abba az állapotába, amibe 2019-ig voltunk”

– húzta alá a jegybank alelnöke, kiemelve, hogy négy trend alakítja napjaink gazdasági működését: ez a demográfia, adósság, deglobalizáció és digitalizáció.

Az új közeghez új finanszírozási modellre is szüksége lesz az országnak. 2010 után a belső finanszírozási forrásokra való átállás is megkezdődött, a 2020-as és az előttünk álló évtizedekben tőkepiaci befektetésekre kell konvertálni az adósságokat.

„Ahhoz, hogy ezt sikerre vigyük, stabilitásra és bizalomra van szükség a tőzsde és a gazdaság megfelelő működtetéséhez” – hangsúlyozta a jegybank alelnöke.

Nem kiváltság, fontos a tudás

„A cél, hogy ne kiváltság, hanem reális fejlődési lehetőség legyen az értéktőzsde” – hangsúlyozta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, kiemelve, hogy az értéktőzsde a gazdaság egyik legfontosabb motorja.

Egy technológiai alapú gazdaságot kell kiépíteni tudásra alapozva – tette hozzá.

„Új szintre kell emelni azt, hogy mi az a tudás, ami a magyar vállalati körben a tőkepiaci finanszírozással és tőzsdével kapcsolatos”

– erről már Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója beszélt.

Kiemelte: reméli, hogy a jövőben még több vállalat lép a magyar tőzsdére. A hazai tőkepiac rendkívül sikeres időszakát éli. Az elmúlt két évben a magyar részvényindexek, a BUX és a BUMIX a világ legjobban teljesítő indexei között voltak 80, illetve 90 százalék feletti növekedéssel.

„Jelentősen részesedtek a piac sikeréből a hazai lakossági befektetők is, hiszen 2016 óta több mint ötszörösére nőtt a direkt lakossági részvényvagyon értéke, amely tavaly év végén meghaladta a 2500 milliárd forintot. Az elmúlt években pedig teljesen új szintre emeltük a tőzsdei finanszírozás ismertségét a hazai sikeres közép- és nagyvállalatok körében. Ennek eredményeként 2016 óta 38 új vállalat részvényeit és 90 vállalat kötvényeit vezettük be a BÉT-re. A részvénypiac mérete több mint háromszorosára növekedett, a vállalati kötvénypiac pedig hétszeres növekedést produkált a 2016-2024 közötti időszakban” – tette hozzá Végh Richárd.

Őket díjazták

Idén először került átadásra a BÉT tőkepiac fejlesztéséért járó különdíja, amelyet a Wallis Csoport nyert el a hazai tőkepiac növekedésében és dinamizálásában betöltött szerepéért az elmúlt 35 évben.

Az Év legnagyobb új részvénybevezetése címet a Gránit Bank Nyrt. érdemelte ki, amely 2024. december 23-án jelent meg a tőzsde Standard kategóriájában.

Az egyik legnagyobb érdeklődést övező elismerést, Az év befektetési szolgáltatója díjat idén az Equilor Befektetési Zrt. nyerte el. A vállalat forgalmazóként részt vett az évszázad legnagyobb részvénypiaci tranzakciójának lebonyolításában. Az árupiac egyedüli szereplőjeként biztosítja a befektetők kereskedési lehetőségét. A társaság emellett aktív szerepet vállal a magyar befektetési lehetőségek népszerűsítésében a tőkepiaci oktatás és lakossági ismeretterjesztés területén.

A 2024-ben legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátói között az első helyezést az OTP Bank Nyrt. szerezte meg, míg a második helyen a Richter Gedeon Nyrt., a harmadik helyen pedig a MOL Nyrt. végzett. A hitelintézet emellett elnyerte a Kibocsátói transzparencia díjat is, elismerve a piaci átláthatóság és kommunikáció terén végzett kiemelkedő munkáját, illetve a bank újonnan megjelentetett ETF terméke is elismerésben részesült. A Richter nem csak a második legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátó lett, hanem elnyerte a Felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítási díjat is.

A legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cégek között az első helyen a WOOD & Company, a második helyen a Concorde Értékpapír Zrt., a harmadik helyen pedig az Erste Befektetési Zrt. végzett. A Concorde Értékpapír Zrt. emellett megkapta Az év elemző műhelye díjat is, honorálva ezzel a cég piaci elemzések és befektetői tájékoztatás terén végzett munkáját.

A BÉT a középvállalati piac, az Xtend kategóriájában is több elismerést osztott ki, valamint az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír és a befektetői tudatosságot ösztönző intézmények is díjazásban részesültek.

Az év hazairészvény-kereskedési platformja kategóriában szereplő szervezetekre a szakmai zsűri helyett idén is a közönség szavazhatott, online formában. A legtöbb szavazatot a tavalyi évhez hasonlóan a Raiffeisen Online Broker kereskedési rendszerére adták le.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!