A közös nevező megtalálásának azért van jelentősége, mert a tőzsdét újkori, 15 éves fennállása óta igazán egyetlen egy kormányzat sem tekintette valódi partnernek. Igaz, a tőzsde az árfolyamnyereség-adó tavalyi parlamenti megszavazásának meghiúsulását leszámítva nem is igazán tudott megfelelő súllyal fellépni saját érdekében. A mostani, tőkepiacot élénkítő intézkedések ugyan némileg kevesebbet tartalmaznak, mint amit a BÉT vezetése szeretett volna, de még mindig többet jelentenek annál, mintha a börze nem proaktív módon állt volna hozzá az egyébként amúgy is bevezetendő nyereségadóhoz.

 

A BÉT elképzeléseivel szemben ugyan 2007 január elsejétől nem 5, hanem 10 százalék lesz a tőzsdei árfolyamnyereség adó, de számos más ponton a kormányzat elfogadta a korábbi javaslatokat. Például az árfolyam-nyereségadó bevezetése egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív. Ráadásul a kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelmek első 50 ezer forintja adómentes, miközben az szja-bevallással együtt esedékes árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Igaz, a BÉT eredeti elképzelései szerint csak az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereség lett volna adóköteles, de valljuk be, azért így sem rossz, hiszen nem biztos, hogy sikerült volna még egyszer megismételni a tavalyi bravúrt, vagyis az adó bevezetésének megakadályozását, és a kormány egyszerűen csak kivetette volna a 10 százalékos terhet.

 

A tőzsdei részvénykínálat megteremtése és a kereslet élénkítésének érdekében a hazai cégek tőzsdei bevezetésének költségeihez a kormány pályázati úton támogatást biztosít. A sikeres pályázónak utólagosan megtérítik a részvényei BÉT-re történő bevezetésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek 50 százalékát, amely legfeljebb 100 000 euró, mintegy 25 millió forint lehet. Erre egyelőre 100 millió forintot különítettek el, tehát a cégeknek érdemes sietniük.

 

Ezenfelül a tőzsde kezdeményezésére a kormányzat megvizsgálja a 2001-ben bevezetett felügyeleti díj csökkentésének, valamint az értékpapír-kölcsönzés bevezetésének lehetőségét a magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak részére, a biztosítói és nyugdíjpénztári törvények megfelelő módosítása révén.

Hasonló támogatásra egyébként már eddig is volt lehetőség, eddig azonban nem éltek vele. Talán nem véletlenül, hiszen bár a bevezetéssel kapcsolatos sok milliós összeg nem csekély egy több milliárd forintos cég számára ez nem döntő érv a tőzsdei jelenlét mellett. Feltehetően a kis- és közepes hazai cégek sem emiatt fognak megjelenni a parketten, nekik - ugyan a fejlett piacgazdaságban a tőzsdét erre találták ki - nem reális alternatíva a forrás bevonásra a BÉT, a bankhitel is elérhető, ráadásul a tőzsdei szerepléssel járó nyitottabb az információszolgáltatás is inkább teher.

Pedig marketingszempontból sem feltétlenül hátrányos, ha egy cég neve - még ha nem feltétlenül is az alaptevékenységével kapcsolatban - gyakrabban jelenik meg a médiában.

 

A BÉT vezetése még társasági adókedvezményt is szeretett volna elérni a tőzsdei cégek számára, ebből azonban egyelőre nem lett semmi, legalábbis ezúttal nem volt szó róla, ahogy arról sem, hogy a kormány a jövőben előnyben részesítené a tőzsdén keresztüli privatizációt.

 

Januártól mindenki számára hozzáférhető nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla. Az új konstrukció a lakossági megtakarítások arányának növelését, a hosszú távú befektetetési szemlélet és az öngondoskodás erősítését célozza meg. A jelenlegi nyugdíjrendszer keretein belül egy újabb önkéntes megtakarítási lehetőséget kíván teremteni, ami kiegészíti a mostani öngondoskodási rendszer elemeit. A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30 százaléka, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek. A kormány a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. A megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.

 

Ez a konstrukció bár jó, de hatása inkább évtizedek, mint évek alatt mérhető majd le. Komoly pénzügyi kultúrát kell ugyanis meghonosítani ahhoz, hogy a lakosság akárcsak egy kis része is a maga kezébe vegye a számla feletti ellenőrzést. Itt azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy rossz döntéssel az ide befektetett megtakarítás teljes összege is elveszhet.

 

Mindent összvetve akár példértékűnek is lehet nevezni a jelenlegi intézkedéseket, de rövid távon ezektől sajnos még nem várható eredmény. Ilyen szempontból sokkal jobb lett volna a tőzsdei cégek társasági adókedvezményét keresztülvinni vagy a még állami tulajdon tőzsdei privatizációját erősíteni. Igaz, ez utóbbi kett a költségvetést is érinti, így nem volt is igazán volt komoly esély ezeknek a keresztül vitelére.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!