Az elévülés ideje 5 év, amely a gyakorlatban ennél mindig egy kicsivel hosszabb, hiszen ezt az időtartamot az adott bevallás benyújtására előírt időpont évének utolsó napjától kell számítani. A személyi jövedelemadót felhozva példának az 1994. évi szja-bevallást 1995. március 20-áig, egyéni vállalkozónak 1995. február 15-ig kellett benyújtani, az 1994. évi személyi jövedelemadó önellenőrzési joga pedig 2000. december 31-én jár le. Januártól új szabály, hogy ha valaki az elévülési idő lejártát megelőző 6 hónapban nyújt be egy adóbevallást, az abban foglaltak jogosságának megállapítására az adóhatóságnak időt kell biztosítani (hiszen a jogszabály nem tiltja, hogy például az elévülést megelőző napon adjon postára valaki egy bevallást), ezért ilyen esetben az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóhatóság ellenőrzése csak akkor jár az önellenőrzési lehetőség elvesztésével, ha az ellenőrzés az adott adónemnek ugyanarra a bevallási időszakára vonatkozik, tehát ugyanarra az évre, negyedévre vagy hónapra. Ha rájövünk, hogy az adó alapját, az adót (vagy a támogatást) nem a jogszabálynak megfelelően állapítottuk meg, vagy számítási hiba, illetve más elírás miatt a bevallásunk hibás, önellenőrzési lapot kitöltve lehet azt módosítani. Nem minősül önellenőrzésnek az az eset, ha a bevallást a határidő lejárta után a késedelem okának igazolása nélkül nyújtjuk be, vagy ha az igazolási kérelmet az adóhatóság nem fogadja el. Ugyanis a be nem nyújtott bevallást csak pótolni lehet, javítani nem. Fontos, hogy amikor a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élünk, ez a választásunk később nem módosítható önellenőrzéssel, hiszen nem tévedtünk, csak esetleg a kedvezőtlenebb lehetőséget választottuk. Tipikus példája az elmondott esetnek az önálló tevékenység költségelszámolásánál a vélelmezett 10 százalékos költséghányad alkalmazása. Ezt utóbb akkor sem módosíthatjuk tételes költségelszámolásra, ha 10 százaléknál több költségről van számlánk. Önellenőrzési pótlék akkor terheli a módosítást, ha a kötelezettségünk növekedik, vagyis ha az eredetihez képest több lesz a befizetendő vagy kevesebb a visszaigényelhető összeg, illetve ha a helyesbítés révén a visszaigénylésünk fizetendő összege változik. Ha az önellenőrzéssel az eredeti kötelezettségünk csökken, önellenőrzési pótlékot sem számítani, sem fizetni nem kell. Kérelemre az önellenőrzési pótlék mérsékelhető, ha igazoljuk, hogy a módosítandó bevallást a rendelkezésre álló adatok alapján a tőlünk elvárható körültekintéssel készítettük el. A pótlék mérséklésének másik lehetséges esete, amikor az egyik áfa-bevallásunk helyesbítése a göngyölítéses módszer miatt magával vonja a későbbi időszakok módosítási kötelezettségét is, ekkor is kérelmet lehet benyújtani azokra az önellenőrzésekre, amelyek csupán a göngyölítés miatt váltak szükségessé. Az önadózás keretében benyújtott bevallásokon túl a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie a munkáltató által megállapított jövedelemadót is, ha az adómegállapítást követően olyan adóköteles jövedelmet tárt fel, amely miatt a munkáltató nem lett volna jogosult az adóelszámolás elkészítésére, vagy valamely adókedvezményt a munkáltató nem vett figyelembe. Ha a munkáltató vagy a kifizető hibás, illetve késett igazolása miatt kerül sor a módosításra, szintén nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni. A feltárt hibáinkat érdemes saját elhatározásunkból kijavítani, mert így mentesülünk az adóbírság alól, amely a határidőben meg nem fizetett összeg adóhatósági feltárása esetén fizetendő, mértéke a hiány 50 százalékáig terjedhet, valamint az önellenőrzési pótlék is csak a fele az adóhatóság által megállapítandó késedelmi pótléknak. HALMAI ANIKÓ, AZ APEH MUNKATÁRSA **** KERETBEN **** Az önellenőrzési pótlék alapja a módosítás során keletkezett különbözet, mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, figyelembe véve a kamatváltozásokat is. Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti esedékesség és az önellenőrzés benyújtása között változott (akár többször is) a jegybanki alapkamat, akkor az önellenőrzési időszakot a jegybanki alapkamat változásainak a dátumával részidőszakokra kell osztani. Ha az adott önellenőrzési időszakban négy különböző jegybanki alapkamat követte egymást, akkor négy részösszegből fog összeállni a fizetendő pótlék. Az egyes részösszegek számítása során a jegybanki alapkamat mellett változik az önellenőrzéssel érintett időszak napjainak a száma is, ide annyit kell írni, ahány napon keresztül az adott alapkamat érvényes volt. A jogszabály nem tiltja az ismételt önellenőrzés lehetőségét, az adózó annyiszor módosíthat egy bevallást, ahányszor a körülmények ezt indokolják. Azonban ugyanannak a bevallásnak a második, harmadik és minden további ismételt önellenőrzésekor a jegybanki alapkamat másfélszeresével kell a pótlék mértékét meghatározni a fenti képlettel. Más okból eltérő mértékű az úgynevezett maximum önellenőrzési pótlék. Ezt akkor fizetjük, ha a kötelezettségünk ugyan növekszik, de nincs szükség pótlólagos adófizetésre, mert az eredeti esedékességig már megfizettünk akkora összeget, amekkora magában foglalja az önellenőrzéssel kimutatott kötelezettség növekedését is. Ekkor önellenőrzési pótlékként legfeljebb tízezer, magánszemély esetén egyezer forintot kell fizetni. Az önellenőrzési pótlék alapja a módosítás során keletkezett különbözet, mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, figyelembe véve a kamatváltozásokat is. Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti esedékesség és az önellenőrzés benyújtása között változott (akár többször is) a jegybanki alapkamat, akkor az önellenőrzési időszakot a jegybanki alapkamat változásainak a dátumával részidőszakokra kell osztani. Ha az adott önellenőrzési időszakban négy különböző jegybanki alapkamat követte egymást, akkor négy részösszegből fog összeállni a fizetendő pótlék. Az egyes részösszegek számítása során a jegybanki alapkamat mellett változik az önellenőrzéssel érintett időszak napjainak a száma is, ide annyit kell írni, ahány napon keresztül az adott alapkamat érvényes volt. A jogszabály nem tiltja az ismételt önellenőrzés lehetőségét, az adózó annyiszor módosíthat egy bevallást, ahányszor a körülmények ezt indokolják. Azonban ugyanannak a bevallásnak a második, harmadik és minden további ismételt önellenőrzésekor a jegybanki alapkamat másfélszeresével kell a pótlék mértékét meghatározni a fenti képlettel. Más okból eltérő mértékű az úgynevezett maximum önellenőrzési pótlék. Ezt akkor fizetjük, ha a kötelezettségünk ugyan növekszik, de nincs szükség pótlólagos adófizetésre, mert az eredeti esedékességig már megfizettünk akkora összeget, amekkora magában foglalja az önellenőrzéssel kimutatott kötelezettség növekedését is. Ekkor önellenőrzési pótlékként legfeljebb tízezer, magánszemély esetén egyezer forintot kell fizetni.