A szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyegeti. A büntetőjogtól való elhatárolódást segíti az a törvényi rendelkezés, hogy szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. A szabálysértési eljárás felróhatóságon alapszik és a felelősség kérdése természetes személyhez kötött. A jogi személy szabálysértési felelőssége kizárt, itt elsődlegesen azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek a cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelezettségszegés. Ha ezt a szervezet vezetőjének meghallgatása útján sem sikerül megállapítani, a vezetőt kell felelősségre vonni. A szabálysértés büntethetőségének elévülésével kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt. Az elévülés határidejének kezdőnapja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. Ha a szabálysértés azzal valósul meg, hogy az elkövető valamely jogellenes helyzetet, állapotot nem szüntet meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg - ezek az úgynevezett mulasztásos cselekmények -, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének. Bizonyos esetekben az elévülést eljárási cselekmények félbeszakítják. Ilyenkor az elévülési idő újrakezdődik. A cselekmény elkövetésétől számított 2 év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Bizonyos esetekben a felelősségre vonás mellőzhető, erre akkor kerülhet sor, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmények a büntetések és az intézkedések. A törvény kétféle büntetést tartalmaz: elzárást, illetve pénzbírságot. Az intézkedések fajai: járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kiutasítás, figyelmeztetés. A pénzbírság a szabálysértési jogban a legáltalánosabban alkalmazott szankció, amely vagyoni hátránnyal sújtja az elkövetőt. A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege 150 ezer forint. Az önkormányzati rendelet a pénzbírság legmagasabb összegét 30 ezer forintban állapíthatja meg. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetve adók módjára nem hajtható be - közérdekű munkára, illetőleg elzárásra kell átváltoztatni. Kiss Ferenc munkajogász