Ezenkívül azt kérték, hogy a Google a miniatűr előnézeti képek (thumbnails) formájában megjelenített, őket ábrázoló fényképeket törölje a nevük alapján végzett képkeresés találati listájáról. E lista csak magukat a miniatűr előnézeti képeket jelenítette meg, anélkül hogy feltüntette volna azon kontextus elemeit, amelyben a fényképeket a hivatkozott weboldalon közzétették.

A Google megtagadta e kérések teljesítését, utalva az alapügyben szóban forgó cikkek és képek szakmai kontextusára, és arra hivatkozva, hogy nem bír tudomással az e cikkekben foglalt információk valós vagy valótlan jellegéről.

A német szövetségi legfelsőbb bíróság, amely előtt e jogvita folyamatban van, a többek között a törléshez való jogról („elfeledtetéshez való jogról”) rendelkező általános adatvédelmi rendelet, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről szóló irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben történő értelmezését kéri.

A személyes adatok védelme nem abszolút jog

Csütörtöki ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, hanem azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Az általános adatvédelmi rendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az érintettet nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges.

Az érintettet megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való jog főszabály szerint elsőbbséget élvez azon internetfelhasználók jogos érdekével szemben, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy a szóban forgó információkhoz hozzáférjenek. Ez az egyensúly függhet az egyes esetekben fennálló releváns körülményektől, különösen attól, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, valamint, hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez.

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog azonban nem vehető figyelembe, ha a hivatkozott tartalomban szereplő, jelentős információknak legalább egy része valótlannak bizonyul.

A Bíróság hangsúlyozza, hogy a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az információk nyilvánvalóan valótlanok, vagy legalábbis az információk nem csekély jelentőségű része valótlan. Kizárólag azon bizonyítékok előterjesztésére köteles a kérelmező, amelyek tekintetében észszerűen elvárható tőle, hogy azokat felkutassa.

Milyen esetben kell törölni a linkeket?

A keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségeket és feladatokat illetően a Bíróság megállapítja, hogy annak a linkek közüli törlésre irányuló kérelem nyomán történő vizsgálata érdekében, hogy valamely tartalom továbbra is szerepelhet-e a keresőmotorja által végzett keresések találati listáján, a fennálló jogok és érdekek összességére, valamint az adott ügy valamennyi körülményére kell támaszkodnia.

Abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely megalapozza a hivatkozott tartalomban szereplő információk nyilvánvalóan valótlan jellegét, a keresőmotor működtetője köteles helyt adni a linkek közüli törlés iránti kérelemnek. Ez még inkább érvényes abban az esetben, ha az érintett személy a fentieket megállapító bírósági határozatot mutat be.

Ezzel szemben abban az esetben, ha a hivatkozott tartalomban szereplő információk valótlansága a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok alapján nem tűnik nyilvánvalónak, a keresőmotor működtetője ilyen bírósági határozat hiányában nem köteles helyt adni az említett kérelemnek.

Mi a helyzet az előnézeti képekkel?

A fényképek miniatűr előnézeti képek (thumbnails) formájában történő megjelenítése kapcsán a Bíróság hangsúlyozza, hogy az érintett személyt ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti képek formájában, név alapján történő keresés folytán történő megjelenítése az e személyt megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogba való különösen jelentős beavatkozásnak minősül.

  • Amikor egy keresőmotor-működtetőhöz arra irányuló kérelem érkezik, hogy törölje a miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképekre mutató linkeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek megjelenítése szükséges-e az azon internetfelhasználókat megillető, tájékozódás szabadságához való jog gyakorlásához, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy az említett fényképekhez hozzáférjenek. E tekintetben a közérdekű vitához való hozzájárulás olyan kulcsfontosságú elem, amelyet figyelembe kell venni az egymással versengő alapvető jogok mérlegelése során.
  • A Bíróság rámutat, hogy a versengő jogokat és érdekeket egymástól elkülönülten kell mérlegelni. Egyfelől abban az esetben, ha olyan fényképekkel ellátott cikkekről van szó, amelyek eredeti szövegkörnyezetükben az e cikkekben szereplő információkat és az azokban kifejtett véleményeket szemléltetik, másfelől pedig abban az esetben, ha a keresőmotor működtetője által a találati listán miniatűr előnézeti képek formájában, az őket közzé tevő eredeti weboldal kontextusán kívül megjelenített fényképekről van szó.

A miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképek kapcsán végzendő mérlegelés keretében a Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy e fényképek információs értékét attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy milyen összefüggésben jelentek meg azon a weboldalon, amelyről a fényképek származnak.

Emlékeztető

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.