Macronomx Meetup

Északnyugat-Magyarország speciális földrajzi helyzetben van, a rendszerváltás körüli gazdasági folyamatok pedig egy cezúrát jelentettek – mondta Czunyiné Bertalan Judit a régióért felelős fejlesztési kormánybiztos. 

A régiós megyeszékhelyek a 90-es években jól fogtak hozzá a helyi gazdaságfejlesztéshez, a Balatonnak kellett inkább magához térnie az elmúlt 30 évben, amellett, hogy komoly kérdéseket vet fel, elbírja-e egyáltalán a fogyasztók által kívánt turisztikai fejlesztéseket. Szerinte messziről szép, ami látszik, de belülről más problémák vannak, egyfajta lakmuszpapírként működik a régió: ha az európai gazdaság lefelé mozdul, akkor a régió is. 

Területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.

Megindult a városi infrastruktúra fejlesztése, az állami infrastruktúra beruházások azonban évekig, sőt sok helyen évtizedekig elmaradtak, azóta ez elindult, de nem lehet ezeket a lemaradásokat gyorsan behozni. Ez a térség úgy dinamikus, hogy klasszikus értelemben vett tudományegyeteme nincsen, az újkori alapítású egyetemeken inkább a gyakorlatorientált képzés, a piaci igényeknek megfelelő oktatás zajlik.

Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke szerint fontos arról beszélgetni, hogy jót tesznek-e a sajtóban megjelent cikkek a balatoni magas árakról.

Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi miatt a dolgozók közül nagyon sokan el is hiszik azt, hogy már ennyit is érnek. A feldolgozóiparban azokat a kisvállalkozásokat is kellene támogatni, akik közvetlenül a turistáknak értékesítenek, finanszírozása oldalról így még vannak hiányosságok.

– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben. 

A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.

Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

A területfejlesztési miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.

Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.

Előadásában kiemelte azt is, hogy 

2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék),

és jóval megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).