Ha az OPEC-tagállamok szakértői és politikusai ránéznek Texas térképére, amelyen be vannak jelölve az olajpala-kitermeléssel foglalkozó kutak, valószínűleg fejfájást kapnak - kezdi elemzését a jövő évi benzinárakat is meghatározó olajpiaci fejleményekről Javier Blas, a Bloomberg szakírója. A kicsi pöttyök ugyanis olyan olyan sűrűn lepik el a térképet, hogy szinte összeérnek: kevesebb mint egy évtized alatt 114 ezerre nőtt a számuk, úgy, hogy közülük sok még 30 dollár/hordós olajárnál is gazdaságosan üzemeltethető.

A legendás Permian-medencéből jövőre napi kétmillió hordóval több fekete arany kerülhet piacra, ami az OPEC 60 éves történetének legnagyobb kihívása lehet. Ha Szaúd-Arábia és szövetségesei korlátozzák kitermelésüket abban a reményben, hogy féken tarthatják az árcsökkenést, azzal javítják az olajpala-kitermelés jövedelmezőségét. Mivel az olajtermelő országoknak szükségük van a magas olajexport-bevételekre, nem tudnak ezen változtatni, ezért az árak nem csökkennek olyan alacsony szintre, hogy csődbe taszítsák az olajpalacégeket.

Kapcsolódó

Beszorultak

Ezért az OPEC más nagy olajtermelők, Oroszország, Kazahsztán, Mexikó beszorultak a piacot elárasztó amerikai olaj okozta magas kínálat és a visszaeső kereslet közé. December elején Bécsben, az OPEC rendes éves tanácskozáson néhány éven belül már másodszor kell arról tárgyalniuk, hogyan válaszoljanak a nem enyhülő amerikai nyomásra.

És ezt a szörnyet, amely fenyegeti őket, ők maguk teremtették. Miután 2014-ben elárasztották a piacot olajjal az árak összeomlottak, ami rákényszerítette az olajpala-vállalatokat, hogy javítsák tevékenységük hatékonyságát. Így aztán ahogy az árak emelkedésnek indultak, az olajpala-kitermelés is emelkedő pályára került.

A napokban Houstonban, az USA olajipari fővárosában olajipari cégvezetők arról beszéltek, hogy vállalataik jövőre olajcunamival, bibliai özönvíznek megfelelő mennyiséggel árasztják el a piacot. Ha eltekintünk a túlzásoktól, még akkor is sok igazság van ezekben a kijelentésekben.

Szállítási üvegnyak

Az a küszöbár, amelyen az olajapala-kitermelés gazdaságossá válik, négy-öt év alatt megdöbbentően nagyot csökkent. Ez ellenállóvá teszi az olajpala-kitermést az árak hullámzásával szemben. Így az elmúlt két hónap 20 százalékos árcsökkenése nem veti vissza az USA-ban a kitermelést.

Néhány hónapja az jósolták a szakemberek, hogy Permian-mendencéről származó olaj mennyisége az idei nyáron eléri csúcsát, majd a szállítási kapacitások bővülésével 2020 elején indulhat ismét növekedésnek. Ha így lett volna, akkor Szaúd-Arábia ráért volna jövőre visszavenni a saját olajexportját. Ehelyett augusztusban 98 éve nem látott mértékben nőtt az amerikai olajkitermelés 2017 azonos hónapjához képest és napi 15,9 millió hordóra ugrott, ami magasabb a szaúdi és az orosz adatnál.

A szakértők úgy vélték, hogy ez nem történhet meg addig, amíg el nem készül a térségben két csővezeték, amelyek kiküszöbölik a szállítási kapacitás üvegnyakát. A cégek azonban megtalálták a megoldást: vasúton és részben közúton szállítják el nyersolajukat. És jövőre a vártnál korábban átadhatják az új csővezetékeket, amelyek szabályosan magukkal húzhatják a kitermelést. Számos kutat ugyanis leállítottak arra várva, hogy ha lesz mivel elszállítani az olajhozamukat, gyorsan beindíthassák azokat.

Repkedő számok

Mindezek alapján az USA napi olajkitermelése a kormány várakozásai szerint 17,4 millió hordóra mehet fel 2019 végére. Ezen a szinten az olajimport napi 320 ezer hordóra csökkenhet, ami 1949 óta a legalacsonyabb szint lenne. Az olajipari szakértők azt várják, hogy ha csak egy hétre is, az Egyesült Államok nettó olajexportőrré válik, amivel olyasmi történne, amire 75 éve nem volt példa.

A szaúdiak látják, hogy reális az olajcunami esélye, az OPEC azzal számol, hogy a piaci egyensúly fenntartásához jövőre napi 31,5 millió hordóra kell csökkentenie olajexportját, ami 1,4 millióval kisebb az októberi adatnál. Khalid Al-Falih szaúdi olajminiszter 2017 elején azt mondta, hogy országa csak rövid távon fog kitermelésének változtatásával beavatkozni az olajpiaci folyamatokba, hogy kiigazítsa a nem várt zavarokat, egyébként hagyja a piaci szabályok érvényesülését.

Még két év sem telt, s úgy tűnik, itt az ideje, hogy az OPEC legnagyobb állama 180 fokot fordítson ezen a stratégián, azaz tartósan csökkentse olajexportját. Úgy tűnik ugyanis, hogy strukturális problémával került szembe az olajiparban, nevezetesen azzal, hogy észak-amerikai olajpala-kitermelés rendületlenül szárnyal.