Cikksorozatunk második részében azzal foglalkozunk, hogy bár az adóemelések egészségpolitikai célt szolgálnak, az illegális ellátóláncok hatékony fellépést igényelnek.

A feketekereskedelem visszaszorításában léteznek hatékony jogalkotási és bűnüldözési lépések is. Az ipar álláspontja szerint Magyarországon a szabályozás világviszonylatban is kiemelkedő. Az első részből megismert, a globális piacot jól ismerő iparági forrásunk (a szigorú marketing szabályok miatt nincs mód a szakértő nevesítésére) elmondta, hogy a legális szegmens - beleértve a termékek előállítását, szállítását és az értékesítési láncot is - jól ellenőrzött. A hatóságok képesek minden egyes szállítmányt, akár az egyedi csomagokat is pontosan nyomon követni és visszakövetni. Ez a nyomonkövetési rendszer 2019 óta működik, és bár ez a gyakorlat az unión kívül ritka, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkacsoportjai megállás nélkül globális szigorításon dolgoznak, jellemzően olyan államok javaslataival, amelyekben a hasonló rendszer bevezetésére még évtizedekig várni kell.

A hatóságok felvették a kesztyűt

Iparági forrásunk kiemelte, hogy az unióban és Magyarországon tapasztalható trendek azt is mutatják, hogy a cigaretták esetében már nem az eltérített (lopott, csempészett) árucikkek adják a feketepiaci volument, hanem a hamisított termékek. A hamisítást irányító bűnszervezetek – melyek Magyarországon is számos egységet működtettek, amíg a (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) NAV nyomozói be nem zárták őket – alapvetően nem kívánnak megfelelni a jogszabályoknak, ebből adódóan tehát a jogszabályokat nem alakítani, hanem betartatni kell. Nem csupán a NAV ment nagyot a gyárbezárás terén, Szlovákiából is rendszeresen hasonló bezárásokról lehet hallani. Ugyanakkor a hatóságok nem dőlhetnek hátra, a bűnszervezetek folyamatosan építik új gyáraikat, minden bizonnyal Magyarországon is.

Újabb kihívást jelent az is, hogy a feketepiacon a hagyományos cigaretták mellett az ismeretlen forrásból származó új típusú termékek is megjelentek, köztük az e-cigaretták is. Az illegális, zárjegy nélküli ízesített vape-ek forgalmazása Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországot is érinti, ráadásul ezek a bevizsgálatlan termékek az igényesnek tűnő, de kétes eredetű online oldalakon is megjelentek. Ezeket a weblapokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a detektálást követően speciális jogköreivel – melyek világviszonylatban is úttörő megoldásnak számítanak - napokon belül elérhetetlenné teszi. Jelenleg közel 300-nál jár a letiltott webshopok száma, emellett pedig a NAV munkatársai is keményen fellépnek az online kereskedők ellen is. Ahogy arról az Economx is beszámolt, novemberben például száz ilyen vape-t rendeltek egy online hirdető árustól: az illegális termékeket lefoglalták, az eladó pedig milliós nagyságrendű bírságra számíthat. 

Decemberben pedig a hatóság nyomozói egy budapesti akció során 7663 darab tiltott, eldobható, zárjegy nélküli e-cigarettát foglaltak le, amelyek összértéke megközelíti a 30 millió forintot.

Az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás.

Kép: NAV

Mi vár arra, aki a hazánkban illegális vape-t ad és vesz?

Az adóhatóság hangsúlyozza, hogy Magyarországon kizárólag a Nemzeti Dohányboltokban (trafikokban) lehet forgalmazni, illetve legálisan vásárolni az alábbiakat:

  • dohánytermékeket,
  • hevített dohánytermékeket,
  • dohányzási célú gyógynövény termékeket,
  • elektronikus cigarettákat,
  • dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeket (nikotinpárnákat).

A trafikokban dohánytermék pedig kizárólag 18 év felettieknek árusítható. Amennyiben valaki máshol – például online felületen – dohánytermékkel kereskedik, az jogsértésnek minősül, és akár súlyos szabadságvesztéssel is büntethető.

A szükség törvényt bont?

Az uniós adószabályozás felülvizsgálata alatt különösen érdemes megvizsgálni azt, hogy egy adott országban történő adóemelés mekkora feketepiaci növekedést okoz. Ez viszonylag jól modellezhető a historikus adatok alapján, hiszen az adóemelések és a feketepiaci, illetve a legális szabadforgalmi adatok is rendelkezésre állnak – tette hozzá az iparági szakértő.

Ilyenkor érdemes figyelembe venni egyéb tényezőket, többek között például: a legális, olcsóbb alternatívák elérhetőségét, a szomszédos országokban és a feketepiacon elérhető termékek árait, az illegális ellátóláncok állapotát, vagy épp az illetékes hatóság képességeit, kapacitását. A szakértő szerint ezek alapján könnyen meghatározható lenne az emelés mértéke és üteme, úgy, hogy az a legkisebb illegális piaci növekedéssel járjon, lehetőség szerint az államháztartási bevételek növekedése mellett. Hozzátette, hogy egy előrelátható, többéves terv mellett a gyártók elérhetik a kívánt árszintet.

Pest vármegyei rendőrök és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai dolgoznak Vecsésen, ahol tetten értek egy 67 éves és egy 34 éves férfit, amikor a hat millió forintot érő, zárjegy nélküli cigaretta cserélt gazdát 2023. szeptember 20-án.
Pest vármegyei rendőrök és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai dolgoznak Vecsésen, ahol tetten értek egy 67 éves és egy 34 éves férfit, amikor a hat millió forintot érő, zárjegy nélküli cigaretta cserélt gazdát 2023. szeptember 20-án.
Kép: MTI, Mihádák Zoltán

Az adóemelések célja gyakran egészségügyi vonatkozású is. Forrásunk úgy véli, hogy egyes szakemberek a fogyasztás csökkenését a legális értékesítési adatok alapján határozzák meg, hiszen nagyon kevés kormányzat méri a feketepiacot, a dohányipar pedig ellenérdekeltnek tartott, egyúttal hiteltelennek bélyegzett, így aztán jól kimutatható a siker. Egy ponton túl azonban ez államháztartási hiányt idéz elő, amelyet végül csak újabb adóemelésekkel lehet pótolni.

A köz- és magánszféra együttműködése elengedhetetlen az iparágon belül. 

A felek érdeke ebben a kérdésben nagyjából azonos: ne legyen feketepiac. „A kormányok törvényeket alkotnak és forrásokat biztosítanak, a hatóságok (köztük a NAV) végrehajtják az intézkedéseket, az iparági szereplők pedig adatokkal, információkkal, szaktudással segíthetik előbbieket az általuk jól ismert piacon tapasztalható folyamatokkal, változásokkal kapcsolatban.

- összegezte az iparág üzenetét a szakértőnk.

Cikksorozatunk befejező részében titkos gyárakról, emberkereskedelemről és közösségi terjesztésről lesz szó. Legutóbb pedig azt néztük meg, hogy vajon miért hagyják az európai politikai döntéshozók azt, hogy milliárdokkal gazdagodjanak a szervezett bűnözői körök.

Kapcsolódó