A talpraállás első jelei mutatkoznak a litván gazdaságon: nőttek az exportok és az ipari termelés kisebb mértékben esett vissza a harmadik negyedévben - számolt be a Bloomberg. A bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 14,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben. A második negyedéves visszaesés még 20,2 százalékos volt. A 2009 második és harmadik negyedéve közötti javulás 6,1 százalékos volt. A balti ország bruttó hazai össztermékének 7 százalékát kitevő mezőgazdaság volt az egyetlen szektor, amely éves alapon némi növekedést mutatott. A javulást a tejtermékek exportjának 23 százalékos növekedésével magyarázzható a litván statisztikai hivatal adati szerint. A GDP 20 százalékát adó ipari termelés 14,6 százalékkal zsugorodott, ám negyedéves alapon ebben a szektorban is javulás következett be. Általánosságban elmondható, hogy a mostani javulás a GDP 60 százalékát felölelő export fellendülésének köszönhető, amely 7,9 százalékkal bővült a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva. Az EU-ban a balti államokat érintette a válság a legérzékenyebben. A három kormány egyike sem akar hallani fizetőeszköze leértékeléséről, ehelyett inkább a béreket csökkentik és vállalják a deflációt annak érdekében, hogy tartani tudják az EU költségvetési követelményeit. Az észtekkel szemben Litvánia azonban nem sietteti az euró bevezetését, mert "a cél nem az egész gazdaság és társadalom stabilitásának megsemmisítése, amikor ráadásul a kiadásokat, béreket és nyugdíjakat is csökkentjük" - idézi az ország kormányfőjét a Bloomberg. Észtország 2011 januárjában vezetheti be az eurót, ha képes korlátok között tartani költségvetési deficitjét.