Oroszország közelsége a legjobb ösztönzője a katonai kiadások növelésének azokban a NATO-tagállamokban, amelyeket korábban Donald Trump amerikai elnök az USA védernyőjének visszavonásával fenyegetett - írja a Bloomberg. Románia, Litvánia és Lettország halad az élen, nem véletlenül: mindegyiküknek van közös tengeri vagy szárazföldi határa a putyini Oroszországgal.

Rajuk kívül Lengyelország és Észtország költ feltűnően sokat védelemre. Az utóbbi ritka kivételnek számít a NATO-n belül, ugyanis teljesíti azt az elvárást, miszerint a katonai szövetség országainak GDP-jük két százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk. Az arányt tartani akarják, ezért idén is növelik a védelmi büdzsét.

Kapcsolódó

Azok a NATO-tagországok, amelyek úgy érzik, hogy közvetlenül orosz fenyegetés alatt állnak, általában hajlandóak növelni védelmi költségvetésüket - magyarázza Tony Lawrence, az International Centre for Defense and Security elemzője. A Trump-adminisztráció követelése a kétszázalékos határ elérésére náluk biztosan nem talál süket fülekre.

Már meging a magyarok

Kelet-Európát szíven ütötte, amikor Vlagyimir Putyin államfő vezetésével Oroszország 2014-ben gyakorlatilag annektálta a Krím félszigetet. Bár Moszkva következetesen tagadja, hogy hasonló elképzelései lennének például a balti államokkal kapcsolatban, ezek kapcsolata fagyos a nagy szomszéddal. Eközben Magyarország például javította orosz kapcsolatait és nem nagyon emelete katonai kiadásait.

Litvánia, amely határos a kalinyingrádi orosz enklávéval, oly annyira elfogadja Trump dörgedelmeit, hogy 2020-ig GDP-je 2,5 százalékára akarja emelni védelmi kiadásait. Másoknak nagyobb gondjaik vannak. Németország 2,7 milliárd euróval növeli idén katonai büdzséjét, ami több mint amit Észtország, Lettország és Litvánia együtt költ erre célra, ám a német GDP-nek csupán 0,03 százaléka ez az összeg.