Annyira koncentráltan találhatók meg Észak-Korea nukleáris létesítményei, hogy a legapróbb hiba is komoly következményekkel járhat. Erről beszélt már 2014-ben az akkori dél-koreai elnök, Pak Kunhje is, aki úgy fogalmazott, hogy "elég a legapróbb tűz az egyik épületben és kész egy Csernobilnál is nagyobb katasztrófa."

Az elmúlt három évben a probléma csak súlyosbodott: a rezsim folytatta atomkísérleteit, új kutatóközpontokat és sugárzóanyag-dúsítókat hozott létre. Egyre több kísérleti robbantást is végrehajtottak, amely fokozta az ország nemzetközi elszigeteltségét. Emiatt pedig a térség országainak bőven van okuk az aggodalomra - véli az Észak-Korea-szakértő Matt Korda, a londoni King's College Hadügyi Intézetének professzora.

Kapcsolódó

A szakember úgy látja, hogy a fent vázoltnál jóval veszélyesebb lenne egy olyan baleset, amikor az észak-koreai energiahálózatok meghibásodnak, túlterhelődnek. Ez ugyanis meggátolná, hogy az atomreaktorok teljesen lehűlhessenek, ami potenciális összeomlást eredményezhet - írja elemzésében Korda az Észak-Koreával foglalkozó szakértői oldalon, a 38Northon.

A szakember szerint politikai destabilizációt hozhatna a térségben, ha valamilyen baleset történne. Észak-Korea ugyanis teljesen elszigetelt, a szomszédos országok közül egyedül Kínával van kapcsolata, azonban az elmúlt időszakban eltávolodtak egymástól a felek. Így viszont a biztonsági előírások betartását senki sem tudja megfigyelni az országban, valamint ha baj lenne, Kim Dzsongun rezsimje vélhetően nem kérne külföldi segítséget, amely a szennyeződés terjedésével járhat (hasonló történt a csernobili katasztrófakor is).

Ez pedig a legnagyobb baj, mert a fukusimai reaktor robbanása után a kármentesítés előzte meg a nagyobb katasztrófát. Ehhez viszont Japán több féltől is segítséget kapott. Ráadásul ott úgy történt a meghibásodás, hogy az előírásoknak való megfelelőséget folyamatosan ellenőrizték, a létesítmény földrengés- és cunamibiztos volt.

Nagyobb baj az, hogy szinte borítékolható Korda forgatókönyve. Hasonló probléma pedig már volt is az országban: október végén 200 ember meghalt, amikor beomlott egy alagút Észak-Koreának azon a részén, ahol szeptemberben végrehajtották egy föld alatti atomrobbantást. A terület ellenőrzése kezd kicsúszni a sztálinista rendszer hatóságainak irányítása alól. A rezsim tagadja, hogy bármi ilyesmi történt volna.