Egy friss elemzés szerint a világ leggazdagabb rétege már az év elején túllépte azt a szén-dioxid-kibocsátási mennyiséget, amely elméletben egész évre jutna számára. Az Oxfam számításai alapján
a globális elit felső 1 százaléka 2026 első tíz napja alatt használta fel az éves kibocsátási „keretét”,
míg a szűkebb, 0,1 százalékos csoportnak ehhez mindössze három napra volt szüksége – írja a The Guardian.
A jótékonysági szervezet arra figyelmeztet, hogy a klímaválság legsúlyosabb következményeit nem azok viselik majd, akik a legnagyobb mértékben felelősek a kibocsátásokért. A leginkább érintettek az alacsony jövedelmű országok lakói – akik az éghajlati összeomlás frontvonalában élnek –, az őslakos közösségek, valamint a nők és a lányok, akik a globális felmelegedés hatásaival szemben különösen kiszolgáltatottak.
Az Oxfam szerint
az alacsony és közepes jövedelmű országok vannak a legnagyobb veszélyben,
miközben a magas kibocsátások gazdasági következményei világszinten is súlyosak lehetnek: 2050-re a klímaváltozás okozta károk értéke akár 44 ezer milliárd fontot is elérhet.
A szervezet felszólította a brit pénzügyminisztert, hogy vezessen be magasabb adókat a klímát leginkább szennyező extrém vagyonokra. Érvelésük szerint a leggazdagabb magánszemélyek és vállalatok aránytalan gazdasági és politikai befolyással rendelkeznek, miközben jelentős szerepük van a kibocsátások növelésében. Az Oxfam adatai szerint az Egyesült Királyság leggazdagabb 1 százaléka mindössze nyolc nap alatt több szén-dioxidot bocsátott ki, mint az ország legszegényebb felének teljes éves kibocsátása.
A szupergazdagok nemcsak saját életmódjukkal járulnak hozzá a problémához, hanem befektetéseiken keresztül is. Egy átlagos milliárdos olyan vállalatokba fektet, amelyek évente mintegy 1,9 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki – ez nagyjából 400 ezer benzines autó éves kibocsátásának felel meg.
Az Oxfam szerint ahhoz, hogy a világ a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célon belül maradjon, a leggazdagabb 1 százaléknak 2030-ig csaknem teljesen, mintegy 97 százalékkal kellene csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását.