A 2026-os magyar gazdasági növekedésről ma már viszonylag szűk sávban mozognak az intézményi várakozások: a legtöbb előrejelzés 2 százalék körüli, mérsékelt bővüléssel számol, miközben a kormány ennél érezhetően optimistább pályát rajzolt legfrissebb, szilveszterkor közzétett prognózisában. A különbségek elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy az egyes szereplők mennyire tartják tartósnak a belső kereslet élénkülését, illetve mennyire fékezik a növekedést a fiskális és külső kockázatok.

Orbán Viktor az év első munkanapján egy nemzetközi sajtótájékoztatón rúgta be a politikai szezont – azaz fordult rá végleg az idei választásra. Viszont amíg egy éve még nagy várakozások övezték az új esztendőt a gazdasági kérdések szempontjából – például a kifutón ragadt repülőrajt –, addig mostanra ez teljesen háttérbe szorult, a gazdaságról, legalábbis annak állapotáról nem igazán volt már szó. A kormányfő idén már nem is ígért repülőrajtot, igaz, szerinte a magyar gazdaság „belső erejét mutatja”, hogy ilyen alacsony növekedés mellett is ki tudtak találni olyan eszközöket, „amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét”. 

A miniszterelnök hétfőn már nem is bocsátkozott „jóslásba”, nem prognosztizált, nem mondott egy konkrét számot a várható gazdasági növekedésre – bár a kormánynak van egy igen friss előrejelzése is –, ezért megnéztük, hogy mit mondanak a különböző intézmények határon innen és túl!

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, hivatalos előrejelzése szerint 2026-ban 2,4 százalékos GDP-növekedés érhető el. A jegybank ezt a 2025. decemberi Inflációs jelentésében rögzítette, amely szerint a növekedést elsősorban a fogyasztás helyreállása, a reálbérek emelkedése és az exportpiacok fokozatos javulása támogathatja, ugyanakkor a pálya továbbra is sérülékeny.

A kormány ennél jóval derűlátóbb. 

A hivatalos makrogazdasági és költségvetési előrejelzés szerint 2026-ban 3 százalék feletti gazdasági növekedés is elérhető lehet. A kabinet ezt elsősorban a beruházások élénkülésétől, az ipari kapacitások felfutásától és a belső kereslet további erősödésétől várja, jóllehet ez a pálya látványosan kilóg a nemzetközi intézmények által rajzolt sávból.

Az Európai Bizottság ennél jóval óvatosabb. A legutóbbi, őszi gazdasági előrejelzésében Magyarország esetében 2,3 százalék körüli növekedést valószínűsít 2026-ra. Brüsszel szerint a gazdasági kilábalás fokozatos lehet, miközben a költségvetési alkalmazkodás, a magas kamatkörnyezet öröksége és az európai konjunktúra lassú élénkülése továbbra is fékezi a növekedést.

Az Európai Bizottság központja Brüsszelben
Az Európai Bizottság központja Brüsszelben
Kép: Getty Images, Nicolas Economou

Hasonló képet fest az OECD is. A szervezet legfrissebb Economic Outlook kiadványa szerint a magyar GDP 2026-ban 1,9 százalékkal bővülhet, ami inkább egy óvatos normalizálódási pályát jelez, mintsem erőteljes felpattanást. Az OECD külön kiemeli a fiskális korlátokat és a beruházási környezet bizonytalanságait.

Az EBRD – vagyis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban nagyjából 2 százalék körüli ütemben növekedhet. A bank szerint a kilábalás folytatódhat, de gyors felzárkózási fordulat nem várható, különösen addig, amíg a beruházási és fiskális környezet körül jelentős bizonytalanságok maradnak.

Összességében a jegybanki és nemzetközi intézményi prognózisok alapján 2026 inkább a lassú normalizálódás éve lehet, semmint egy látványos növekedési fordulaté. 

A 2 százalék körüli konszenzus élesen elválik a kormány optimistább várakozásaitól, és jól mutatja, hogy a magyar gazdaság megítélése továbbra is óvatos a nemzetközi intézmények szemében.

És mit várnak a hitelminősítők?

A hitelminősítők legfrissebb, érvényben lévő értékelései szerint 2026-ban a magyar gazdaság növekedése összességében „mérsékelt” lehet. A nemzetgazdasági tárca mindenesetre elégedett volt decemberben, miután közölte, „2025-ben világszerte leminősítési hullám volt látható, amely számos európai és régiós országot érintett, ezért is komoly eredmény, hogy az elmúlt időszakban elkerültük a leminősítést, így mind a három nagy hitelminősítő – a Fitch Ratings, a Standard and Poors és a Moody’s – változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat”. Ezt egyébként épp akkor közölte a kormány, amikor is a Fitch stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátását.

A Fitch szerint a magyar gazdaság lassan és korlátozottan képes csak növekedni. A hitelminősítő legutóbb a romló költségvetési egyensúlyról írt: a magas hiány és az államadósság lassú csökkenése fékezi a növekedési potenciált. A Fitch szerint 2026 inkább stabilizációs év, semmint erős felpattanás lesz, elemzőik összességében 2,3 százalékos növekedést várnak, mivel az adócsökkentéseknek köszönhetően a magánfogyasztás fellendül, és a beruházások fokozatosan visszatérnek, míg a javuló külső kereslet, valamint az új autó- és akkumulátorgyártási kapacitások fellendítik majd az exportot.

Az S&P legutóbb nem adott ki külön közleményt, csak jelezte, hogy megvolt a felülvizsgálata, de sem az adósosztályzaton, sem annak negatív kilátásán nem változtatott, csak megerősítette Magyarország „BBB-” adósbesorolását. A hitelminősítő korábban azt közölte, hogy szerinte a magyar gazdaság 2026-ban mérsékelt ütemben bővülhet, de ez a pálya törékeny a magas költségvetési hiány, a gyakori gazdaságpolitikai beavatkozások és az EU-források körüli bizonytalanság miatt.

Kép: Getty Images, Michael Nguyen

A Moody’s legutóbb szintén nem változtatott a magyar adósbesoroláson. A hitelminősítő 2 százalék körüli, közepes tempójú GDP-bővülést tart valószínűnek 2026-ban. Ugyanakkor korábban azt is világossá tette, hogy ez a növekedés nem elég erős ahhoz, hogy érdemben javítsa az adósságdinamikát vagy csökkentse a költségvetési kockázatokat. A Moody’s szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2026-ban már jobb lehet, mint a stagnálás közeli időszakban, de ez összességében nem hoz valódi felzárkózási ugrást.

Egyébként a három nagy cég közül az S&P a „bóvli” kategória határán tartja nyilván a magyar adósbesorolást – azaz egy leminősítéssel már a befektetésre nem ajánlott kategóriába csúszhatna Magyarország –, míg a Fitch és a Moody’s egy szinttel felette. A 2026-os felülvizsgálatok sorát a Moody’s kezdi majd május 22-én – azaz a választásokig már nem várható újabb döntés a magyar adósságosztályzatokról. A Moody’st az S&P követi egy héttel később (május 29.), majd szintén egy héttel később (június 5.) jön a Fitch is. Az év végén ugyanebben a sorrendben jön majd a második kör november 20., 27., valamint december 4-én. 

Az ország adósbesorolása azért is kiemelkedően fontos most – közel a befektetésre nem ajánlott kategóriához –, mert egy-két leminősítéssel egyes intézményi befektetők – például nyugdíjalapok – nem tarthatnak bóvli besorolású állampapírokat portfóliójukban.

Ez azt jelenti, hogy ők nem vásárolhatnak például az adott ország állampapírjaiból, így akár jelentősen megdrágulhat az államadósság finanszírozása is. Ez pedig Magyarország esetében óriási probléma lenne, mert jelenleg már így is a magyar GDP közel 5 százaléka megy el az államadósság kamatfizetésére.

Kapcsolódó