A makroszámok mindig alapvetően határozzák meg a kockázatos eszközök jövőképét. E tekintetben a 2026-os amerikai gazdasági kilátások az adatok ellentmondásossága ellenére is bizakodóak. Bár a foglalkoztatási trendek lassulást mutatnak, az amerikai gazdaság rugalmasabb, mint azt sokan feltételezik. A munkaerő termelékenységének növekedése fontos jellemző, amit az AI térnyerése hajt.

„2026-tal kapcsolatban óvatosan optimista várakozásaink vannak. A pozitív oldalon több olyan katalizátor is kirajzolódik, amely támogathatja a kockázatosabb befektetési eszközöket, például a részvényeket és a kriptót. Ezek közül a legfontosabbak a globális likviditás további bővülése és az amerikai jegybank várható kamatcsökkentései.

Kapcsolódó

A mérleg másik oldalán ugyanakkor több olyan kockázati tényező is megjelenik, amely könnyen megakaszthat egy potenciális emelkedést. Ide tartozik az AI „buborék” kérdése, a geopolitikai feszültségek erősödése – Venezuela, Izrael, Ukrajna, Tajvan –, valamint az Egyesült Államok növekvő költségvetési hiánya és államadóssága” – elemzi a makrotényezőket Sulcz Gábor kriptoszakértő, a MakeltCount alapítója.

Új szintre léptek a szabályozások

A kriptopiacot tavaly a felgyorsult intézményi elfogadás és a befektetők diverzifikálódása határozta meg, amely átformálta az általános keresletet, miközben a nagy volatilitás és a medvepiaci jelenségek miatt a kiskereskedők kockázatkerülőbbek lettek.

2026-ban várhatóan folytatódik az a tendencia, hogy már nem lesz egy-egy nagyobb trend, amely uralja a piacot, mint korábban volt az AI, a Gamer vagy éppen az NFT-k világa. Az intézményi elfogadás miatt ugyanis a makrogazdaság és a technológiai megfelelések kerülnek előtérbe, miközben a kripto egyre inkább integrálódik a globális pénzügyi rendszerbe és nemzetközi piaci infrastruktúrát épít.

A folyamat legfontosabb feltétele a fejlődő szabályozási környezet, amelyben 2025 döntő fordulatot hozott. Az Amerikai Egyesült Államokban a GENIUS törvény jogi keretet biztosít a dollárhoz kötött stabilcoin-kibocsátóknak, míg a CLARITY törvény a piaci struktúra szabályait tisztázza kétpárti támogatással. Európában a MiCA (Markets in Crypto-Assets Regulation) már teljes mértékben működőképes, míg a Közel-Keleten, Ázsiában és Latin-Amerikában is kiszámíthatóbb környezetet teremtenek a döntéshozók. 

A szabályozások lehetővé teszik a kripto-alapú fizetési megoldások és az onchain tranzakciók gyorsabb elterjedését. Az ETF-ek jóváhagyási folyamata is jelentősen lerövidült: a korábbi 270 napos határidő helyett immár maximum 75 nap alatt megszülethet a döntés. Ennek gyakorlati következményeként a piac egyre érettebbé válik, a kripto-alapú megoldások beágyazódnak a pénzügyi rendszerekbe, olvasható a CoinBase elemzésében.

„A piac gyorsulására számítunk az év vége felé, ahogy közeledünk az amerikai időközi választásokhoz. Emellett tovább erősödhet a kriptopiaci – különösen az intézményi – adaptáció, amelyhez a 2025-ben kialakított szabályozási alapok már megfelelő hátteret biztosítanak. 

Az amerikai kriptós törekvésekkel szemben Európában inkább ennek az ellenkezője figyelhető meg, Magyarország pedig kifejezetten hátramenetbe kapcsolt. Emiatt, aki itthonról szeretne kriptózni, annak várhatóan jóval magasabb technikai és operatív felkészültségre lesz szüksége ahhoz, hogy hasonló lehetőségekkel élhessen, mint egy amerikai befektető” – magyarázza Sulcz Gábor.

Kép: Getty Images / LightRocket

Intézményi befogadás és tokenizáció

A stabil szabályozási és pénzügyi alapokon az intézményi adoptáció következő fázisba léphet. A spot ETF-ek tartós, szabályozott hozzáférést teremtettek a kriptovalutákhoz, míg a digitális eszköz kincstárak (digital asset treasuries – DAT) új vállalati mérlegkezelési megoldásként jelentek meg. Utóbbinál olyan cégeket említhetünk meg, mint például a Strategy (korábban MicroStrategy), amely jelentős mennyiségű kriptovalutát tart eszközként, elég csak arra gondolnunk, hogy 2025 novemberében 650 ezer BTC-t birtokolt. 

A digitális eszköz kincstárak (DAT) olyan tőzsdén jegyzett vállalatokat jelentenek, amelyek mérlegük markáns részét kriptoeszközökben tartják. A 2024-es számviteli szabályváltozások segítették elterjedésüket, de 2025 végére egy konszolidációs szakaszba léptek.

Mindemellett a tokenizáció és a stabilcoinok egyre nagyobb szerepet játszanak majd az alapvető pénzügyi munkafolyamatokban. A tokenizált termékeket egyre szélesebb körben ismerik el elfogadható fedezetként a hagyományos pénzügyi tranzakciókban. Egyre több protokoll vezet be olyan mechanizmusokat, mint a stratégiai token-visszavásárlások, a díjmegosztás vagy a staking-lehetőségek. Ezek közvetlen kapcsolatot teremtenek az alapul szolgáló platform sikere és a token gazdasági értéke között. 

„Kriptospecifikus oldalról fontos kockázat az ETF-ek megjelenésének hatása a volatilitásra, amely nem feltétlenül csak pozitív irányba hat, valamint a stablecoin-szabályozás, amely potenciális szűk keresztmetszetet jelenthet az egész ökoszisztéma számára. Ezzel párhuzamosan egyre inkább körvonalazódik, hogy 2026 egyik fontos narratívája lehet a valós világbeli eszközök tokenizációja, amelyhez a korábbi években hiányzó jogi keretrendszer fokozatosan kezd összeállni” – teszi hozzá Sulcz Gábor.

Technológiai trendek

Bár a kripto-specifikus innováció 2025-ben némileg lassult – részben az AI elszívó hatása miatt –, az infrastruktúra érettsége javult. Az adatvédelem tekintetében az intézményi adoptáció fokozott igényt támaszt az ellenőrzés és a felügyelet iránt, ami felértékeli a magánéletet védő megoldásokat, mint a ZKP (Zero-Knowledge Proofs) és az FHE (Fully Homomorphic Encryption).

A tömegpiaci elterjedéshez pedig elengedhetetlen a felhasználói élmény fokozása, vagyis a blokklánc-technológia bonyolultsága ellenére egyre közérthetőbb termékeket kínál. Olyan megoldások válnak prioritássá, mint az account abstraction, azaz a fiókabsztrakció, amely a kriptovaluták és blokkláncok „okosítása”, vagyis a hagyományos kriptotárcákat dinamikus, intelligens „fiókokká” alakítják át, növelve a biztonságot és a használhatóságot.

Emellett a passkey, vagyis a hozzáférési kulcs a többtényezős hitelesítés olyan formája lett, amely nyilvános kulcsú titkosítást használ biometrikus adatokkal, például ujjlenyomat- és arcfelismeréssel, vagy egy PIN-kóddal a fióktulajdonos személyazonosságának ellenőrzéséhez. A hozzáférési kulcsok a hagyományos jelszavak helyettesítésére szolgálnak. 

Összegzés

A 2026-os kilátások lényege nem egyetlen sikersztori megvalósítása, hanem annak felismerése, hogy a szabályozási egyértelműség, az intézményi struktúra és a szélesebb körű részvétel hogyan teszi a kriptót a pénzügyi alaprendszer részévé. Amennyiben a szektor képes tartani magát a termékminőséghez és a felhasználó-központú tervezéshez, az innováció következő hulláma globálisan is elérhetővé válik mindenki számára. 

„A tavalyi várakozásunkat, miszerint a bikapiac 2026-ban is folytatódhat, egyre inkább alátámasztják a piaci mozgások, miközben a kriptopiacon szokatlanul alacsony a befektetői érdeklődés. Mi arra számítunk, hogy ez nem marad tartós állapot, és a kripto újra fókuszba fog kerülni. Ugyanakkor érdemes figyelmet fordítani azokra a szektorokra is, ahová jelenleg koncentrálódik a tőke, például az aranyra, az olajra és a technológiai részvényekre, különösen az AI-infrastruktúrához kapcsolódó vállalatokra” – foglalja össze a MakeltCount alapítója.

Mindenesetre egyre több fintech alkalmazásnál a globális fogyasztók és intézmények számára lehetővé teszik a digitális eszközök és a decentralizált pénzügyek alkalmazását. Ahhoz azonban, hogy ez a szegmens további teret nyerjen, még inkább érthetőbbé kell tenni a blokkláncok összetettségét. A nagyságrendeket jól jelzi, hogy a kriptopiac teljes kapitalizációja 2025-ben érte el csúcspontját 4,2 ezer milliárd dollárral, majd később 3 ezer milliárd dollárra korrigált. Vagyis a volatilitás ellenére is egy nagyságrendekkel nagyobb piacról beszélhetünk, mint akár öt éve is.

„Zárszóként fontos kiemelni, hogy 2026 várhatóan a politikai narratívák további erősödéséről és a tartalomgyártási költségek drasztikus csökkenéséről fog szólni – utóbbit elsősorban az AI térnyerése hajtja. Ez minden eddiginél zajosabb piaci környezetet eredményezhet, ahol kulcsfontosságú lesz, hogy kialakítsuk a saját befektetési logikánkat, és azt folyamatosan újra formáljuk. Enélkül könnyen elveszhetünk a zajban, miközben a befektetéseink lassan, de biztosan elerodálódnak” – összegez Sulcz Gábor.