Az Eurostat nemrég publikált adatai azt mutatják, hogy az Európai Unió minden hatodik lakója túlzsúfolt háztartásban él.

Az alábbiakban megnézzük, az egyes tagállami bontás szerint milyen különbségek rajzolódnak ki, valamint miféle tendenciákra lehetünk figyelmesek az elérhető adatsorok láttán, akár az öreg kontinens országaiban, akár külön Magyarországon.

Kapcsolódó

De konkrétan mit is jelent az, hogy túlzsúfolt egy adott háztartás?

A KSH-s definíció szerint a túlzsúfolt lakás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyazon háztartásban élők száma meghaladja a rendelkezésre álló szobák (minimális) számát, ami növelheti a stresszt, alvászavarokat és fertőző betegségek kockázatát. Magyarországon csökkenőben van ugyan a túlzsúfoltság aránya, de különösen a fiataloknál és gyermekes családoknál jelentős probléma. Ez a problémakör nem feltétlenül a szegénységgel függ össze közvetlenül, de a lakhatási válság egy bizonyos szelete nagyban rányomhatja a bélyegét.

Túlzsúfoltnak az az ingatlan számít, amelyben 

  • nincs minden párnak, egyedülálló felnőttnek egy saját szobája,
  • három vagy több 12 éven alatti gyermek lakik ugyanabban a szobában,
  • a 12–17 év közöttieknek nincs saját, vagy legfeljebb egy, velük azonos nemű testvérrel közös szobájuk.

Mennyire élnek egymással összezsúfolva a magyarok?

2024-ben az EU lakosságának 16,9 százaléka, durván egyhatoda élt túlzsúfolt háztartásban, ami kismértékű csökkenést jelent a 2014-es 18,1 százalékhoz képest – erre derült fény az uniós statisztikai hivatal nemrég kiadott adathalmazából. Ezen adatok szerint

Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, mint az EU átlagánál: idehaza ugyanis tavalyelőtt a teljes népesség 14,6 százaléka élt túlságosan zsúfolt háztartásban, ez minden hetedik embert érint.

Az uniós tagállamok rangsorában hazánk pozíciója egy parányival jobb, mint az uniós átlag, ám az euróövezet átlagához mérten kedvezőtlenebb. Viszont mind az eurózóna, mind Magyarország a stabil középmezőnyben helyezkedik el.

Ami a családi zsúfoltság trendjeit illeti, volt honnan javítani a helyezésünket, egy évtizeddel ezelőtt, 2016-ban és 2017-ben is még 40 százalékra rúgott a magyarországi túlzsúfoltság aránya. (Igaz, 2018-ban történt egy komoly mértékű idősoros törés az adatokban.)


(Megjegyzendő, Németországnál látványos idősoros törés látható 2020-tól.)

Egyébiránt, ha jobban elmerülünk az adatcsokorban, az Eurostat egy korábbi jelentése arról számolt be, hogy a fiatalokra lebontva már sokkalta sötétebb a kép: 2020-ban a 15 és 29 év közötti magyarok 30,9 százaléka túlzsúfolt helyen lakott, s ez az arány több mint másfélszerese az ország teljes lakosságára vetített szűk 19 százaléknak. 

Rémisztő: a kiskorúak küszködnek a nélkülözéssel legfőképp, most is lesújtó a magyar arány az EU térképén

Tekintélyes szélességű réteg küszködik deprivált helyzetével, kivált a gyermekek, illetve a fiatalok. Megnéztük, hogyan oszlik meg az EU-ban lévő súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés aránya, mely főként az ifjabb nemzedékeket sújtja. Grafikonon mutatjuk a sokszor extrém, akár tízszeres tagállami különbségeket, kihegyezve az elemzést a hazai dinamikákra is. Részletek >>>

Egy évvel ezt megelőzően, 2019-ben még 30,5 százalékot mértek. Az EU-s átlag a 15 és 29 év köztieknél 27,5 százalékra rúgott a Covid első évében.

Ahol minden harmadik ember zsúfolt helyen él

A további földrajzi bontásokat illetően úgy fest, a Balkánon elterülő országok kiváltképp érintettek az otthoni túlzsúfoltság magas arányában. A nyugati és északi tagállamokat pedig kevésbé sújtja ilyen jellegű probléma.

Az EU öt tagországában az emberek több mint 30 százaléka, mintegy egyharmada élt túlzsúfolt háztartásban. Romániában volt a legmagasabb az arány (40,7 százalék), ezt követte Lettország (39,3 százalék), Bulgária (33,8 százalék), Lengyelország (33,7 százalék) és Horvátország (31,7 százalék).

A román adat tehát azt jelenti, hogy keleti szomszédunkban tízből négy főre érvényes az, hogy túlzsúfoltan él a lakhelyén.

Ezzel szemben a legalacsonyabb zsúfoltsági arányt Cipruson (2,4 százalék), Máltán (4,4 százalék) és Hollandiában (4,6 százalék) regisztrálták.

Ha a V4 országaira vetjük tekintetünket, látható az, hogy alapvetően két csoport alakult ki:

  1. Szlovákia és Lengyelország a 30 százalék körüli tábort alkotja, míg
  2. Magyarország és Csehország 15 százalék környékén mozog

a lakhatás túlzsúfoltságát tekintve.

2019 óta, öt év leforgása alatt az eurót idén bevezető Bulgária tudta a legnagyobb mértékben ledolgozni a hátrányát, így 7,3 százalékponttal javított a korábbi adatán 2024-re. A második helyre jutó Horvátországban ez 6,8, míg Magyarországon 5,8 százalékpontnyi csökkenés ment végbe fél évtized alatt. 

A digitalizálódó Észtország pedig a legdurvább visszaesést produkálta, 4,5 százalékpontot rontott 2019 és 2024 között. A további dobogós Litvániában ez 3,4, Spanyolországban pedig 3,2 százalékpontos növekedést jelent.

Kevesebb a túlzsúfolt lakás Európában és Magyarországon is

Folytatódott az utóbbi években látott tendencia, így egyre kevesebb a túlzsúfolt lakás Európában és Magyarországon is. Az európai otthonok energiafelhasználása jelentősen csökkent a megújuló energiaforrások terjedésével. Továbbiak >>>