Az elmúlt 25 évben a TIME magazin rendre közzé adta azt a listát (idén ez egy nyomtatott különszámban és online is végigböngészhető), amelyben a „világot jobbá és gyorsabbá tévő” találmányokat gyűjti össze olyan kategóriákban többek közt, mint a robotika, a mezőgazdaság, a divat és szépség, a közlekedés és szállítmányozás, a sport, a szórakozás és játékgyártás, a gyógyászat, az oktatás, a gasztronómia, az applikációk és szoftverek, a kommunikáció, az elektronika, a zöld energia és technológia vagy a fenntarthatóság. Ezek közt vannak bárki számára elérhető termékek és szolgáltatások, de vannak olyan prémium kütyük is, mint például a menedzserek közt most roppant népszerű Oura okosgyűrű, és vannak kifejezetten drága fejlesztések is – amelyek megvásárlására persze egy átlagembernek nincs is semmi szüksége. Az alábbiakban két olyan technológiai újítást azért mégis csak kiemelnénk, amelyek új irányt hozhatnak az életünkbe, amennyiben a nagyobb gyártási volumenből fakadóan később megfizethetőbbé válnak.

Méregdrága a szusi a mesterséges lazacból

Többévnyi engedélyeztetési eljárás után májusban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Wildtype mesterséges lazacának értékesítését az USA-ban, ezzel pedig a Salmon Roku névre hallgató húsféle lett az első sejttenyésztéssel előállított tengeri élelmiszer, amely kereskedelmi forgalomba kerülhetett. (Eddig csupán két, mesterséges csirkehúst gyártó cég kapott ilyen engedélyt.) Első körben a különlegesség éttermekben került felszolgálásra többek közt San Franciscóban, Seattle-ben, Aspenben vagy a portlandi Kann étteremben, ahol egy belőle készült hideg előétel kb. 10 ezer forint körül van, ami már jelentős csökkenés a 2022-ben kísérleti jelleggel tekert szusihoz képest, amelyből egy falat megközelítette a 25 ezer forintot. 

No de miért is van szükség a „műlazacra”, miért lát ebben többek közt Leonardo DiCaprio, Robert Downing Jr. vagy Jeff Bezos is akkora üzleti potenciált, hogy befektetett a cégbe? 

A mesterséges lazachús nem tartalmaz olyan gyakori szennyezőanyagokat, mint a higany, a mikroműanyagok, az antibiotikumok vagy a növényvédő szerek, nyersen elfogyasztva nem lesz tőle az ember hepatitiszes vagy szalmonellás, és a környezeti terhelés is lényegesen kisebb, azaz az ezt fogyasztók nem járulnak hozzá a túlhalászáshoz és a szállítás ökolábnyoma sem akkora. De szálkába vagy más kellemetlenségbe (bőr- vagy belsőségmaradványok) sem botolhatunk bele, továbbá kevesebbszer érintkezik emberi kézzel (ugyebár tisztítani, filézni sem kell), ami szintúgy segít a szennyeződés lehetőségét minimalizálni.

De hogyan is kell elképzelni a „lazaccsinálást”?

Kép: Getty Images, Wildtype

Először is a Csendes-óceán északi partvidéke mentén élő lazacokból izolált sejteket nyertek ki, ezt a folyamatot fajonként csupán egyszer kellett elvégezni, mivel a sejtek — a kenyérsütésnél használt kovászhoz hasonlóan — gyakorlatilag végtelen ideig képesek osztódni. Ezután a lazacsejteket nagy sejttenyésztő tartályokban (melyek egy hal fizikai kondícióit utánozzák pH-ban vagy hőmérsékletben) növesztik, végül „betakarítják” ezeket és 3D-s, növényi eredetű vázakon növesztik tovább, hogy megteremtsék a természetes halfilék textúráját. Ezek olyan jól irányítják a sejtburjánzást, hogy a technológia képes csak a lazac legminőségibb részét előállítani, amelyet nyersen, akár szasimiként is lehet fogyasztani, azaz nincs zsíros rész, kidobandó fej vagy uszony sem.

Persze, ez a folyamat még leeső részek híján is elég drága, vannak így olyan szkeptikusok, akik szerint a sejttenyésztett hús nem győzhet az árversenyben a hagyományos hússal szemben. Az azonban mindenképp biztos, hogy az olyan vállalatok, mint a Wildtype, kezdetben veszteséggel fogják értékesíteni terméküket annak érdekében, hogy az első fogyasztók meg tudják azt fizetni — írja az amerikai Forbes. És nehézségként még ott van az is, hogy az eddigi szereplők ezeket az újításokat nem nézik jó szemmel. 2025-ben Texas is csatlakozott így Indianához, Nebraskához, Montanához, Mississippihez, Alabamához és Floridához, azaz betiltották a laborban előállított húst, védve a hagyományos állattenyésztést. Az ügy várhatóan szövetségi bíróság elé kerül majd, ahol kötelező érvényű ítélet születik.

Pedig a kettő igazából ki is tudná egészíteni egymást. A műhúsok - mivel egyetlen érző élőlény sem szenvedett vagy halt meg miattuk - vonzó alternatívák lehetnek mindazoknak, akik nem egészségügyi okból, hanem elvi meggyőződésből nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket, elsősorban húsárut. Őket a hagyományos húsipar egyébként sem tudja megszólítani, ezzel a műhúsipar egy saját célközönségre tudna szert tenni, még ha ez valóban azzal a veszéllyel is fenyegeti a klasszikus mezőgazdasági szektort, hogy számos addigi fogyasztóját veszítheti el ideológiai okból, akik így csatlakoznak az addigi vegetáriánus és vegán közösséghez.

A pólóhajtogatással akadnak még problémák

Legtöbbünk szívesen átengedné valaki másnak a házimunkát, a Figure AI (melybe több közt Jeff Bezos, az Nvidia, az OpenAI és a Microsoft is befektetett) pedig azt ígéri, hogy ez hamarosan már nem vágyálom lesz, hanem a mindennapi valóság, jelenleg is azon ügyködnek ugyanis, hogy a tesztjelleggel idén néhány otthonba telepítendő Figure 03-as humanoid háztartási robotok árát a tömeggyártással 6,5 millió forint alá vigyék – az mindenesetre biztató, hogy a Figure 02 modellhez képest a bekerülési ár jelentősen csökkent. Ma már tucatnyi más vállalat (köztük a Tesla) is versenyzik azért, hogy elsőként hozzon létre egy életképes humanoid robotot, amely áldás lehet a nők számára, akikre még mindig a háztartási terhek többsége hárul.

De a robotok kulcsszerepet játszhatnak abban is majd, hogy az emberek méltósággal öregedhessenek meg, ami fontos probléma az elöregedő társadalmaknál. Egyelőre a Figure 03 messze nem tart itt, igaz, a robotok már 2024 óta szolgálatban állnak a BMW spartanburgi gyárában, a pilot program a futószalag mellett pedig olyan jól sikerült, hogy tavaly április óta több Figure 02-es dolgozik heti öt, tízórás munkanapot. Persze, az emberek munka alól való felszabadítása egyben a fizetésüktől való megszabadítást is jelentené, új társadalmi szerződésre lesz majd így szükség alapjövedelemmel, a robotokkal ugyanis az emberi munkaerő nem tud rivalizálni. A robot sokkal többet képes dolgozni, nem fárad el, szünetet nem kér, ahogy munkavállalói jogokat vagy bért sem. Az októberben bemutatott Figure 03 egyelőre 5 órát képes szó szerint robotolni töltés nélkül, lássuk hát ezen idő alatt mire is vethető be odahaza! Egyelőre még nem sok mindenre, és azok a mozdulatsorok sem mennek tökéletesen, de a fejlődés csak idő kérdése.

A törülközőhajtogatást például mindössze 80 órányi videófelvétel alapján sajátította el, a FigureAI-nak így csak az a dolga, hogy elég adat álljon a rendelkezésre, a hatalmas információs adatmennyiségek ugyanis csodálatos képességjavulásokat eredményeznek. „A következő 10 éven belül a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotokat gyártó cég lesz. Minden otthonban lesz egy humanoid, amely háztartási munkákat végez majd a mosogatógép kiürítésétől az ágy bevetéséig. Ott lesznek az egészségügyben, és idővel végül az űrben is, segítve kolóniák építését más bolygókon” – mondta el a TIME-nak Brett Addock, a Figure AI vezérigazgatója. A Figure 03 egyelőre nem hódítja meg az univerzumot, ugyanis annak is nagyon örülnek a fejlesztők, ha egyáltalán le tud takarítani tisztességesen egy asztalt vagy össze tud hajtogatni egy ruhát segítség nélkül. (Be tudja pakolni a gépet, de egy embernek kell elindítania a mosást, és segíteni kell a robotnak akkor is, ha elejt valamit. De ne legyünk igazságtalanok, egy gyűrött szövet sokféle formát ölthet például, így fantasztikus eredmény, hogy a mesterséges intelligencia mégis képes valahogy megoldani a feladatot.)

Mivel a Figure 03 már tenyérbe beágyazott kamerákkal és egyedi tapintásérzékelő ujjbegy-szenzorokkal van felszerelve, amelyek akár három grammnyi nyomást, azaz egy gemkapocs súlyát is képesek érzékelni, így nagyfokú finomsággal tud törékeny, szabálytalan vagy mozgó tárgyakat is kezelni. Persze, ez felvet némi kételyt is. Egy háztartási robot a konyhakésekhez is könnyen hozzáfér, precízen fogja tudni használni is őket. Brett Addock egyelőre saját otthonában, kisgyerekei mellett tesztel egy Figure 03-ast, és igyekszik megnyugtatni a kétkedőket. Egyrészt a Helix AI szoftverbe beprogramozták Isaac Asimov három robotikai törvényét is. Azaz egy robot szánt szándékkal nem árthat egy embernek és tétlenséggel sem engedheti, hogy egy embert kár érjen. Köteles továbbá engedelmeskedni az emberi parancsnak, amennyiben az az első törvénnyel nem ellenkezik. A direkt karcsú, azaz nem ijesztő alkatú, 170 cm magas és 60 kilós Figure 03-ast továbbá úgy tervezték, hogy ne legyen elég erős, hogy fizikailag ártani tudjon. Se elég gyors, hogy ne lehessen könnyedén elfutni előle, ha mégis valami gikszer üt be. 

A szerző luxusszakértő, az Index munkatársa.