A kínai vámszolgálat szerdán közzétett adatai szerint az export dollárban számított értéke 4,1 százalékkal mérséklődött, az import pedig - 2014 decembere óta a legkisebb mértékben - 0,4 százalékkal esett vissza májusban az előző év azonos időszakához képest. Elemzők a kivitel 3,6 százalékos csökkenését valószínűsítették az áprilisi 1,8 százalékos mínusz után, míg az import esetében az áprilisi 10,9 százalékos zuhanás után 6,0 százalékos mérséklődésre számítottak.

A kereskedelmi többlet értéke 49,98 milliárd dollárra rúgott, miközben elemzők 58 milliárd dollárt vártak az áprilisi 45,6 milliárd dollár után. A január-májusi időszakban Kína exportjának értéke 7,3 százalékkal, az importé pedig 10,3 százalékkal csökkent.

Jüanban számolva a kínai export értéke 1,2 százalékkal növekedett májusban éves összevetésben, importja pedig 5,1 százalékkal ugrott meg, így a kereskedelmi mérleg többlete közel 325 milliárd jüant tett ki az áprilisi 298 milliárd jüan után. Elemzők szerint az import vártnál kedvezőbb alakulása a nyersanyagárak emelkedése mellett azt tükrözi, hogy a belső kereslet emelkedett, mivel a kormány a gazdasági növekedés támogatására több pénzt fordított a nagy infrastrukturális projektekre.

A kínai központi bank szerdán közzétett előrejelzésében megerősítette, hogy az idén 6,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A tavaly decemberi prognózishoz képest viszont jelentősen javította, 0,2 százalékról 11 százalékra emelte az állóeszköz-beruházások növekedésére vonatkozó becslését, míg az exportot 3,1 százalékos növekedésről 1,0 százalékos csökkenésre rontotta. A deflációs nyomás enyhülésének újabb jeleként a jegybank 0,7 százalékponttal, 2,4 százalékra emelte idei inflációs várakozását.

Kína gazdasága éves összevetésben 6,7 százalékkal növekedett az első negyedévben. A fogyasztási, beruházási és feldolgozóipari adatok arra engednek következtetni, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában a növekedés lassulása elérte a mélypontot, de a legtöbb elemző nem számít gyors felpattanásra.