Hernádi Zsolt szerint kétpólusú világrend van kialakulóban, amelyben a kontinens, az Európai Unió keresi a helyét. Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával elértünk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút – mondta a hvg.hu tudósítása szerint a Mol-vezér a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum rendezvényen.

A folyamat Trump-elnöksége és a Covid-járvány idején elindult. Két csoportra szakad szét a globalizációs együttműködés: az USA és szövetségesei lesznek az egyik oldalon, míg Oroszország lassan Kínához sodródik, és abba a globalizációs körbe kerül, amelyet Kína fémjelez. Ez súlyos gondokat okoz nekünk Európában - véli Hernádi.

A helyzetet az is alapvetően befolyásolja, hogy ezt a változást nem a gazdaság logikája hozta létre, hanem kormányzati döntések következményeként alakult ki. "A politika ördögszekerén ül az üzlet."

Az orosz energiahordozókról nem lesz gyors a leválás

Hogyan fogjuk pótolni az orosz energiahordozókat, ha az új globalizációs világrendben Oroszország egy másik pólushoz fog közelíteni? - tette fel a kérdést Hernádi.

Az alternatíva megtalálása nem könnyű és gyors, ráadásul költséges folyamat. A 400 milliárd köbméteres európai gázszükségletnek például 90 százaléka importból származik, és az LNG-kapacitásokat is figyelembe véve jövőre hiányozhat a rendszerből 30-50 milliárd köbméter gáz. Ez nem politikai kérdés: logisztikai hálózatokat kell teremteni, csöveket kell telepíteni – mondta a Mol vezetője.

Bírálat a hazai válságkezelésnek

A magyarországi megoldásokat is bírálta a Mol-vezér a portál tudósítása szerint. A különadók, az árstopok és a tűzifarendelet is arra utal, hogy „a gazdaságot kormányzati szobákból intézik”. A Molnak komoly szerep jut ebben az államilag irányított gazdaságban: a különadókból származó bevétel 30 százalékát adja a Mol, ha pedig az ársapkából eredő költségeket is hozzátesszük, 50 százalékos ez az arány. „Tudjuk, hogy válság van, meg kell oldani a problémákat. Ha ez csak 10-12 évente van, akkor a Mol lehajtott fejjel megcsinálja, de tudnunk kell, hogy ezek átmeneti megoldások.” Hozzátette azonban: minden ilyen intézkedés beruházások elől veszi el pénzt, aminek 5-10 év múlva lesznek érezhető következményei.

Nem lesz olcsó az energia, spórolni kell

Végleges megoldásként egyfelől az energiatermelés átállítását nevezte meg, a függés minimalizálásával, a zöld átmenet folytatásával, rövid távon azonban csökkenteni kell a fogyasztást, „el kell fogadtatni azt a paradigmát, hogy nem lesz olcsó az energia”.

Nem kell azon nevetni, hogy egyes országok spórolnak, ez a valóság ma. A spórolás nem bűn, a pazarlás bűn.