A Napi Gazdaság cikke

A pénzintézetek kezdeményezésére a Magyar Bankszövetségen belül a közeljövőben megkezdődhet az a munka, amelynek révén a szakma igyekszik majd egységesíteni a hitelközvetítőkkel szembeni feltételeket - értesült lapunk. Az elmúlt időben ugyanis számos olyan nemkívánatos tendencia látszik, amely akár rövid távon komoly veszélyeket hordoz magában. Bár kiszorulóban van, de még ma sem ritka például - Varga Eszter, a Central European Credit vezérigazgatója szerint -, hogy az ügynök nemcsak a banktól, de a közvetített ügyféltől is jutalékot kér a szolgáltatásaiért, miközben a bankokkal szemben is egyre erősebbek a jutalékelvárások. Az egy évvel ezelőtti 2 százalék körüli átlagos jutalékszint már 50 bázisponttal feljebb kúszott. Némely, piacot szerezni akaró hitelintézet pedig állítólag már 4-5 százalékos jutalékot is ígér a közvetítőknek.

A jutalékok megugrásától ugyanakkor a lapunk által megkérdezett hitelintézetek döntő része nem tart: a Raiffeisen szerint a jutalék mértéke szorosan az akvizíciós költségekhez kapcsolódik, vagyis behatárolt a bank számára. A CIB és az OTP Bank illetékese szerint sem emelkedhet drasztikusan a jutalékok mértéke, mert - ellentétben a biztosítási és a lízingpiaccal, ahol a cégek indulása óta jellemző a termékek közvetítőkön keresztüli értékesítése - a bankok saját, egyre fejlődő hálózataikkal ma már igen közel tudnak kerülni az ügyfelekhez, azokon keresztül pedig olcsóbban érhetőek el a potenciális partnerek.

Hogy a veszély azért fennáll, arra figyelmeztet a UniCredit álláspontja, amely szerint a bankok nem hagyhatják belehajtani magukat egy jutalékspirálba, mivel ennek következményei sem az ügyfelek, sem a bankok és perspektivikusan az ügynökök érdekeit nem szolgálják. Mészáros Zoltán, a Sopron Bank hálózati koordinátora ugyanakkor úgy gondolja, hogy 3 százalékot meghaladó átlagos jutalékszint esetén a bankok minden bizonnyal komolyabb, hosszú távú feltételekhez is kötnék a jutalékok kifizetését.

A gondok döntően azzal függnek össze, hogy a jelenlegi érdekeltségi rendszerben az ügynökök számára a hosszú táv nem létezik: a pénzintézetek szinte kizárólag szerzési pénzt fizetnek az üzletkötőknek, egyedül az OTP alkalmaz bizonyos termékkörökre, illetve speciális megállapodások esetében jutalék-visszaírást, amely a biztosítások esetében már teret nyert. Ennek köszönhetően csak az ügynökön múlik, hogy rá tudja-e beszélni az ügyfelet arra, hogy akár néhány hónap után - mondjuk az akciós kamatszint 6 hónapos időtartamának végét követően - válasszon egy kedvezőbb konstrukciót.

A hitelközvetítők igénybevétele bizonyos területeken megkerülhetetlen - véli a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, ám szerinte azt látni kell, hogy a hitelintézetek felkészültebbek és így komplexebb, jobb szolgáltatási színvonalat tudnak biztosítani, mint az egyes termékekre kihegyezett közvetítők. Bába Ágnes hozzáteszi: a jövőben, amikor a bankok kínálata egyre jobban szegmentálódik, ez még inkább igaz lesz.

A lapunknak válaszoló hitelintézetek megerősítették a Napi azon tapasztalatát, hogy az ügynök akkor is megkapja a hitelösszegre vonatkozó jutalékot, ha a bank saját termékét cseréli le egy újra. A válaszolók közül csak a K&H-nál nyilatkozták, hogy ebben az esetben külön feltételként jelenik meg, hogy az új hitelszerződés magasabb összegre szóljon, mint a korábbi kölcsön. Az új, feltörekvő pénzintézetek számára komoly lehetőség a Banco Popolare tapasztalata szerint, ha a hitelközvetítőket mentesítik a nagybankoknál ma még meglehetősen megterhelő adminisztrációs feladatok alól (más lapra tartozik, hogy az érdemi ügyintézés átvállalása mellett kérdéses, hogy az ügynök valóban hajlandó-e saját közvetítői jutalékából engedni a feladatok csökkenése mellett).

Az ügynökpiaccal kapcsolatban a bankok véleménye az, hogy az már meglehetősen telített: a lapunknak válaszoló hitelintézetek közül többen 2-3 ezres ügynöki szerződésszámról számoltak be, ám a jelek szerint a piacon tevékenykedő közvetítők jó része ennek ellenére is meghatározó pozícióban tud lenni. Ennek egyik fő oka abban keresendő, hogy a "mezei" ügynökökkel a fiókok tartják a kapcsolatot, márpedig egy jelentősebb állomány elvitele bizony komolyan befolyásolja az egység eredményességét , ezáltal az év végi bónuszszinteket is.

Miután ma még általános, hogy az ügynök sajátjaként kezeli az állományt, nem ritka, hogy szó szerint megzsarolja a kapcsolattartót azzal, hogy saját ügyfeleit máshova - másik fiókba vagy másik bankhoz - viszi, ha nem teljesülnek a feltételei. Ez korántsem biztos, hogy magasabb jutaléksávot jelent: miután az ügynök a szerzési jutalékot a folyósított hitelösszeg után kapja, létérdeke, hogy az általa átfuttatott ügylet mihamarabb eljusson a folyósításig. Ez pedig azt is jelentheti, hogy az alku arra vonatkozik, hogy a fióki hitelközvetítő előrébb vegye a közvetített hitelek intézését.