Az export értéke 6760 milliárd forintot (27 310 millió eurót), az importé pedig 7130 milliárd forintot (28 810 millió eurót) tett ki az év első hét hónapjában, ami forintban mérve a kivitelben 6, a behozatalban pedig 1 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. Euróban számítva az export 9, az import pedig 4 százalékkal bővült; a kereskedelmi mérleg hiánya (1490 millió euró) 1110 millió euróval csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel forintárszintje az első hét hónapban 2, a behozatalé pedig nem egész 1 százalékkal csökkent, s így a cserearány másfél százalékkal romlott. A cserearányromlás legfontosabb tényezőjét az exportban a nagyobb részesedésű gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt 4 százalékos árszintcsökkenés jelentette. A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 9, importban pedig 4 százalékkal nőtt 2004 első hét hónapjához képest. Azon belül az egyik legfőbb termékcsoport, a villamos gépek és készülékek kereskedelmének értéke kivitelben 6 százalékkal nőtt, behozatalban ugyanakkor 5 százalékkal mérséklődött. Az 590 milliárd forint értékben kiszállított közúti járművek forgalma 9 százalékkal lett nagyobb, behozataluk ezzel szemben 8 százalékkal csökkent, amelynek eredményeként az export értéke mintegy 30 milliárd forinttal meghaladta az importét. (A közúti járművek, továbbá a feldolgozott termékek árufőcsoportba tartozó gyógyszerek, illetve színesfémek jelentős arányban részesedtek a fentebb már említett, csatlakozásunk körüli hónapokra elszámolt, és azzal összefüggésben felfutott importunkból, ami idén az indexek alakulásában bázishatásként jelentkezik.) A teljes magyar kivitel közel hatodát képviselő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke - meghatározóan egyes szórakoztató-elektronikai berendezések gyártásához szükséges alkatrészek exportjának visszaesése miatt - 3 százalékkal csökkent a bázisidőszaki szinthez képest, az importé ugyanakkor 11 százalékos növekedést mutat. A termékforgalom több mint háromtizedét kitevő feldolgozott termékek volumene kivitelben 5 százalékkal nőtt, behozatalban viszont 4 százalékkal mérséklődött, úgy, hogy a forgalom szintje valamennyi meghatározó országcsoport esetében mérséklődött. Gyógyszereket és gyógyszerészeti termékeket közel negyedével nagyobb értékben szállítottunk külpiacokra, s bár az importjuk ettől elmaradó mértékben, 7 százalékkal emelkedett, annak értéke még mindig közel 40 milliárd forinttal meghaladja a kivitelét. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 13, az exporté pedig 36 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Behozatalban a több mint 16 százalékkal dráguló földgáz mennyisége mintegy 5 százalékkal bővült, a 27 százalékkal magasabb forintárszinten beszerzett kőolaj és kőolajtermékek volumene pedig közel negyedével lett nagyobb (júliusban a kőolajtermékek importmennyisége a szokásos havi szintnél magasabban alakult). Az árufőcsoport kivitelének háromnegyedét jelentő kőolajtermékek volumene az időszak átlagában több mint ötödével nőtt. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene 11 százalékkal, az importét (8 százalék) meghaladó mértékben bővült. Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények értéke harmadával nőtt, ami túlnyomórészt a több mint két és félszeresére bővülő búzaexporttal magyarázható. Az egyenként mintegy 70-80 milliárd forint forgalmat jelentő hús és húskészítmények, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék exportja ezzel szemben 8 százalékkal mérséklődött az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű, 4 százalékos cserearányromlás az agrárjellegű kereskedelemben keletkezett, miután az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben tapasztalt 3 százalékos javulás csak részben tudta ellensúlyozni az uniós viszonylatra számított, 7 százalékot megközelítő mértékű romlást. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 4 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben hasonló mértékben mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene változatlan maradt, míg az import - meghatározóan a tizedével mérséklődő gépjellegű behozatal következtében - 6 százalékkal csökkent. A kivitel indexe a teljes külkereskedelmi forgalmunkból 10 százalékos részaránnyal rendelkező új tagállamok esetében is magasabban alakult a behozatalénál (135, illetve 106 százalék). Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27, a behozatalé 20 százalékkal nőtt. A reláción belül az ázsiai országokból érkező termékek forintértéke 36 százalékkal emelkedett, s az Európai Unión kívüli európai országokba irányuló exporté is jelentősen, 34 százalékkal növekedett. Ez utóbbi re-lációval folytatott kereskedelemben az import folyó áron számított növekedése mindössze 5 százalékot tett ki, miután az energiahordozókat jelentős értékben szállító Oroszország vonatkozásában keletkezett importnövekményt jelentős részben ellensúlyozta a svájci viszonylatban tapasztalt több mint 40 százalékos értékcsökkenés.