A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A tervezetben bár szerepelnek a kormány által korábban megígért, munkavállalóknak kedvező változások, azonban több is úgy van megszövegezve, hogy a munkaadók könnyen figyelmen kívül hagyhatják ezeket.

A védett kor és a kismamák védelme benne maradt a tervezetben, azonban mindkét esetben találhat olyan indokot a munkaadó, ami miatt jogszerűen is felmondhat a védett csoportba tartozóknak. Azonnali hatállyal (korábban rendkívüli felmondás) felmondhat, ha a dolgozó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, illetve ha egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Utóbbi klauzula erősen rímel a közszférában bevezetett bizalomvesztésre. Ugyan a felmondást a jövőben is indokolnia kell a munkaadónak, de az munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás, képesség vagy a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet. A nyugdíjas munkavállaló felmondását pedig nem is kell indokolni.

Kikerült a tervezetből a szakszervezetek részéről hevesen kritizált munkaügyi szakértő intézménye, és hogy kollektív szerződésben hat hónapos próbaidő kikötésére is felhatalmazható a munkaadó. A munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezet szabályozása viszont bekerült a tervezetbe. Míg korábban szó volt arról, hogy − kimondatlanul ugyan, de − a vasárnapi munkavégzés visszaszorítása érdekében több munkavállalói csoportnak is megemelnék a műszakpótlékát, a mostani változat alig tér el a jelenleg hatályos törvénytől. Új elemként bevezetnék, hogy a szolgáltatás jellegéből eredően vasárnap is szükséges munkákat végzők beoszthatók a hét utolsó napján is rendes munkaidőbe − ilyen a kiskereskedelem vagy a call center szektor.