Tavaly 20 240 munkabaleset történt az országban, ami két százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Ugyanakkor a halálos munkabalesetek száma a megelőző évhez képest tizenhárommal emelkedett, 75-en vesztették életüket munkavégzés közben. A halállal végződő balesetek emelkedése meghaladja a 20 százalékot is, ez derül ki a  Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi évet összegző tanulmányából. A tragikus kimenetelű munkabaleseteket leggyakrabban munkavállalói szabályszegés okozta, a második leggyakoribb ok a munkáltatói mulasztás volt.

Bár mérséklődött a munkabalesetek száma 2024-ben, a három munkanapon túl gyógyuló és a súlyos csonkolásos kimenetelű munkahelyi balesetek számában szintén csökkenés történt közel 14 százalékkal volt kevesebb tavaly, de a összes súlyos balesetek aránya 5 százalékkal nőtt, ez derül ki a munkabaleseti jegyzőkönyvekből.

 

Az idősebbek nagyobb veszélyben vannak

Területi megoszlás szerint a legtöbb munkahelyi baleset Budapesten történt összesen 3484. Majd a rangsorban Pest vármegye áll, 2592 munkabalesettel, és a harmadik Győr-Moson-Sopron vármegye 1173 munkabalesettel. 

A halállal végződő munkabalesetek többsége Pest-, Bács-Kiskun-és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében történt, a 75 halálos kimenetelű esetből 28 munkavállaló utóbbi három vármegyében vesztette életét munkája közben.

Korcsoport alapján jellemzően a 45-54 év közöttiek sérülnek meg munkavégzés közben, a halálos kimenetelű balesetet pedig leggyakrabban a 55-64 év közöttiek szenvednek. Tavaly ebben a korosztályban 24-en vesztették életüket. 

Szomorú ez az adatsor, minden emberélet számít, ezek szerint az 55 év feletti korosztályra jobban oda kell figyelni

– mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)elnöke az Economxnak.

Kapcsolódó

A tavaly életbe lépett munkavédelemmel, és foglakozás-egészségüggyel kapcsolatos változások még ezekben az adatokban nem jelennek meg, tette hozzá a MASZSZ elnöke.  Ugye, mint ismert nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok, erről itt írtunk bővebben. 2024-ben változtattak a szabályozásokon, erről itt írtunk bővebben.

Szakemberek szerint azonnali módosításra van szükség. Az ágazati miniszteri rendeletek nem megfelelőek, értelmezhetetlenek, bizonytalanságot okoznak nem csak a munkáltatók, hanem a munkaegészségügyi szolgáltatást nyújtók körében is.

A hegyek vajúdtak és nagyon kis egeret szültek, túl nagy befektetés történt semmilyen haszon fejébe

– mondta Erősné Bereczki Edit foglalkozás-orvostan szakorvos.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a halálos munkabalesetek leggyakrabban a kis- és közepes vállalkozásoknál történnek, számuk különösen az építőiparban és a mezőgazdaságban magas, ezért a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak ezen ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére.

Tavaly Magyarországon munkavédelmi bírságot 129 esetben róttak ki, összesen 375,1 millió forint értékben, egy évvel korábban 121,9 millió forintra büntették a szabálytalankodókat. 

Globálisan 3 millió munkavállaló veszti életét munkája közben

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb, 2023 novemberében közzétett becslései szerint világszerte évente közel 3 millió munkavállaló hal meg munkával összefüggő balesetek és betegségek miatt. Ebből körülbelül 330 ezer haláleset közvetlenül munkahelyi balesetekből ered, míg a fennmaradó 2,6 millió haláleset munkával összefüggő betegségekhez köthető. Az ILO adatai alapján a munkahelyi balesetek és  betegségek miatti halálozások száma több mint 5 százalékkal emelkedett 2015 óta. ​

Az Eurostat adatai alapján az európai országok között jelentős különbségek vannak a betegszabadságok számában és a GDP arányos kiadásokban.​

Például Németországban 2023-ban a munkavállalók átlagosan 15,1 napot töltöttek betegszabadságon, ami növekedést jelent a 2021-es 11,1 naphoz képest. ​Az Egyesült Királyságban a brit munkavállalók évente átlagosan 6 napot hiányoznak betegség miatt. ​

Az Európai Unióban pedig átlagosan 8 munkanapot töltenek otthon a munkavállalók valamilyen betegség miatt. 

A betegszabadsággal kapcsolatos kiadások:

  • Németország a GDP-je 2,3 százalékát kifejezetten a betegszabadsággal kapcsolatos juttatásokra költi;
  • Hollandia a GDP-je 2,1 százalékot fordítja betegszabadságra;
  • Svédországban pedig a GDP 1,7 százalékát fordítja betegszabadságra;

Az EU-ban a nők körében magasabb a betegszabadságok aránya, eléri  a 12,1 százalékot, míg a férfiaknak csak 7,8 százaléka veszi igénybe a betegállományt.