Sajnálatos tény, de hazánkban tovább emelkedett a halállal végződő munkabalesetek száma tavaly, ugyanis ahogy arról az Economxon olvashattak,

  • 2024-ben 20240 munkabaleset történt az országban, ami ugyan két százalékkal kevesebb, mint 2023-ban,
  • viszont a halálos munkabalesetek száma a megelőző évhez képest tizenhárommal emelkedett, 75-en vesztették életüket munkavégzés közben.

A halállal végződő balesetek emelkedése meghaladja a 20 százalékot is, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tavalyi évet összegző tanulmányából is kiderül. 

Portálunk cikkére hivatkozva Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásban fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, hogy kiderüljön,

az ellenőrzések elmaradásán túl, mi az oka annak, hogy a halállal végződő munkabalesetek emelkedése - az utolsó ismert adatok alapján - meghaladta a 20 százalékot.

Az NGM részéről Fónagy János miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár válaszolt, és minden kertelés nélkül kijelentette,

nem a munkavédelmi ellenőrzések számán múlik a munkabalesetek bekövetkezése,

hanem azon, hogy

a munkavállalók és munkáltatók betartják-e a munkavédelmi szabályokat. 

Ezeket a szabályokat pedig nem az ellenőrzés, hanem a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a szabályoknak megfelelő munkavégzés, valamint minden munkavállaló egészségének megőrzése miatt kell betartani - fogalmazott, hozzátéve: a munkavédelmi hatóság rendszeresen célzott ellenőrzéseket folytat, emellett minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a balesetek megelőzését, azok elkerülését. 

Egyébként szerinte a tények azt mutatják, hogy a 2010-ben még 2,45-ös halálos munkabaleseti rátát 2024-re 1,6-ra csökkentették még a statisztikai hullámzások ellenére is. 

Fónagy János a felelősség kérdésére visszatérve kihangsúlyozta, hogy

a tavalyi évben 28 halálos munkabaleset bekövetkezéséért a munkavállalót terhelte a felelősség, kizárólag az ő szabálytalan munkavégzésük vezetett balesethez. A munkáltató felelőssége 23 esetben volt megállapítható. A munkáltató és a munkavállaló együttes felelősségét pedig 21 esetben állapította meg a hatósági vizsgálat. 

Így az NGM államtitkára szerint a munkáltatói felelősség jellemzően a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításának elmulasztásában jelenik meg (például a balesetveszélyes munkaeszköz rendelkezésre bocsájtása, egyéni védőeszköz biztosításának hiánya, vagy a munkavégzéssel kapcsolatban szükséges utasítások elmaradása). A munkavállalói felelősség jellemző példái a figyelmetlen, vagy a szabályszegő magatartással történő munkavégzés - magyarázta. 

Azt is kihangsúlyozta, hogy a szakágazatok szerint a legtöbb halálos munkabaleset a szállítás ágazatában történt, viszont ezek a belesetek szinte kivétel nélkül közúti közlekedés során következnek be, így bekövetkezésük nem munkavédelmi okokra vezethető vissza. 

A miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a kormányzat 2024. március elsejétől tízszeresére, 100 millió forintra emelte a visszatartó erő érdekében a munkavédelmi bírság összegét. 

A lazítás is veszélyes

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog

 – ezt már Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke mondta az NGM-jelentésre reagálva az Economxnak. 

Annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az  orvosokat kényszerűségből más  egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet.

A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet

– szögezte le Zlati Róbert.

Kapcsolódó