Az idei év első félévében tovább emelkedett a munkabalesetek száma. Január óta több mint 10 074 balesetet jelentettek a hatóságok felé, egy évvel korábban 2024 első félévében pedig 9 107 baleset történt munkavégzés közben, ami 10,6 százalékos növekedést jelent, a Nemzetgazdasági Minisztérium a munkabaleseteket bemutató statisztikai adatai szerint. 

Idén június végéig 29 munkavállaló vesztette életét munkavégzés közben, egy évvel ezelőtt pedig 27 dolgozó halt meg akkor, amikor dolgozott, ez pedig 7,4 százalékkal több halálesetet jelent.

Pest vármegye veszélyes

A legtöbb munkahelyi baleset Budapesten történt, több mint 1700, a halállal végződő balesetek közül pedig három munkavállaló a fővárosban halt meg a munkája közben. Pest vármegyében 1282 munkabaleset volt, de itt regisztrálták a legtöbb halálos balesetet is, heten haltak meg munkavégzés közben. 

Kapcsolódó

A halállal végződő balesetek többsége a kisebb foglalkoztatóknál történt, az első félévben 17 munkavállaló olyan cégnél halt meg, amelyik tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. A munkavégzés közben elhunyt munkavállalók között tizenegy 45 és 54 év közötti volt. Három nagyon fiatal munkavállaló is életét vesztette, ők 18 és 24 év közöttiek voltak, kilenc elhunyt munkavállaló pedig 55 évnél idősebb volt, ez derül ki a statisztikai adatokból.

A munkabalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi hatósági intézkedések miatt több mint 693,2 millió forint büntetést szabott ki a hatóság. A idei év első hat hónapjában 125 intézkedési ponton, 68 munkavédelmi bírsághatározatot hozott a hatóság. 

Még mindig divat a feketefoglalkoztatás

2025. június 30-ig 6906 munkáltatót vont ellenőrzés alá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. A foglalkoztatók 65 százaléka követett el valamilyen munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (24 655 fő) 53 százalékát érintették. 

2024. első félévhez képest az ellenőrzések számában csökkenés látható, hiszen egy évvel korábban több mint 7700 munkáltatót ellenőriztek, viszont szabálytalan munkáltatók aránya pedig közel azonos – többek között ez is kiderül a jelentésből. Az ellenőrzés alá vont munkavállalók száma is több mint 5100-zal kevesebb volt idén mint 2024-ben, a jogsértéssel érintett foglalkoztatottak aránya azonban nem változott. 

A tipikus jogsértések között említi a hatóság évről-évre a feketefoglalkoztatást, ez a leggyakoribb szabálytalanság. Ez a foglalkoztatási anomália az ellenőrzött munkavállalók 13,14 százalékát érintette, több mint 3200 főt. Egy évvel korábban még csak az ellenőrzött alkalmazottak 12,62 százaléka nem volt bejelentve – olvasható foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok idei év első félévét összegző adatsoraiban.

Az  építőiparban van az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 37 százaléka, ez az arány az előző év első félévéhez képest – amikor 42 százalékuk volt szabálytalanul foglalkoztatva – jelentősen csökkent.

Ha kifejezetten az építőipari ágazatban ellenőrzött munkavállalókkal vetjük össze a számokat, akkor viszont növekedés figyelhető meg (24,43 százalékról 29,5 százalékra változott.) De a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a gépiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, és a személy-és vagyonvédelem területén is jelen van a feketefoglalkoztatás.

Azt írta a hatóság, hogy egy év alatt javult a feketefoglalkoztatás aránya a mezőgazdaság, a gépipar, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a kereskedelem területén, a többi ágazatnál pedig 2024. évi első félévéhez képest növekedés tapasztaltak.

Azt is kiemelték a jelentésben, hogy a másik leggyakrabban előforduló jogsértést a munkáltatók a  munkaidővel kapcsolatban követik el, azon belül is a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett a legtöbb intézkedést hoznia a hatóságnak. Június 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 1206 munkaügyi bírságot szabott ki, több mint 1,5 milliárd forint összegben.