Míg legutóbb arról számoltunk be, hogy a végtörlesztés néven elhíresült intézkedés, valamint a továbbra is bizonytalan nemzetközi helyzet hatására a magyar állampapíroknál a hosszú futamidők hozama emelkedett drasztikusan, a rövidek pedig tartották magukat, most ennek éppen az ellenkezője látszik.

A múlt hét elején egy számottevőbb, bár korántsem drasztikus általános hozamemelkedés történt, majd a rövid futamidők ott maradtak a megemelkedett szinten, a hosszúak viszont visszakorrigáltak. Azaz a hozamgörbe meredeksége némileg tompult, ami általában jó jel szokott lenni, hiszen a papírokba vetett hosszabb távú bizalomról árulkodik.

Kapcsolódó

Valami nem stimmel

Érdemes azonban kissé a folyamatokat ennél szofisztikáltabban vizsgálni. Valami ugyanis nem stimmel a hosszú papírok relatív erősödése körül, hiszen folyamatosan aggasztó hírek jönnek.

Egyrészt az eurózóna válságából változatlanul nem látszik a kiút, másrészt országkockázatunk egyre aggasztóbbá válik. Ez utóbbi tekintetében a hét híre volt, hogy bekerültünk az első tíz legkockázatosabb országba, ennél azonban talán ütősebb azt észrevenni − ami már a nemzetközi témakörbe tartozik −, hogy a listán előttünk álló nyolc ország fele eurózóna-tag...Sőt, ha tovább akarjuk fokozni a dolgot, megállapíthatjuk, hogy ezen négy ország fele, azaz két eurót használó ország vezeti a listát. Mindez talán sokat elárul az eurózóna problémáinak súlyosságáról.

Ilyen körülmények közt kész csodának is tartható, hogy veszik a magyar állampapírokat, azaz az aukciókon nincsenek értékesítési problémák és a hozamok sem szálltak el. Alaposabban végiggondolva persze a befektetők nyilvánvalóan kezdenek ráébredni, hogy az eurózóna országainak állampapírjai sem jobbak, így ezekhez képest semmi riasztó nincs a magyar papírokban. S mivel az euró, mint olyan is bajba kerülhet a zónatagok tömeges problémái miatt, ez befektetői szempontból kockázatossá teszi (itt nem csőd-, sokkal inkább árfolyamkockázatról van szó) a hagyományosan biztonságosnak tartott tagállamok (pl. Németország) papírjait is.

A rövidek állnak rosszul

Az viszont mindenképp elgondolkodtató, miért lettek népszerűbbek a magyar papírok körében a hosszú lejáratok a rövidebbeknél − első ránézésre ugyanis az ellenkezője lenne indokolt. Magát a tényt alátámasztandó elég megemlíteni, hogy a csütörtöki kötvényaukciók közül az ötévesből csökkentették, míg a tízévesből ugyanannyival növelték a kibocsátott mennyiséget, valamint hogy a három hónapos papír aukcióján ebben a műfajban komoly, 13 pontos átlaghozam-emelkedést tapasztalhattunk a megelőző héthez képest.

A vájtfülűbbek talán még azt is észreveszik, hogy a maximum 11 ponttal haladta meg az átlagot − ez nagyfokú bizonytalanság és a szokott hozamszint melletti kereslethiány jele, kiegyensúlyozott piaci helyzetben ez a különbség többnyire 1-2 pont. A számokból egyértelműen az látszik, nem a hosszú papírok állnak jól, hanem inkább a rövidek rosszul. Miért is? Talán mert minél rövidebb egy papír, annál érzékenyebb a jegybanki alapkamat változásaira.

Nem zárható ki tehát, hogy kamatemelési várakozások kezdenek felsejleni a piacon. Annak ellenére, hogy a jegybank fölöttébb kerüli mostanában a kamat változtatását, hiszen az hosszú idő óta hat százalékon áll − így joggal lehet arra számítani, hogy csak rendkívüli esetben nyúlnak hozzá.

Vészesen gyenge a forint - tesz-e valamit az MNB?

Végiggondolva azonban, eléggé rendkívüli a helyzet, hiszen a forint vészesen gyenge: egy euró már csaknem 300 forintot ér. A környező országokban is vannak hasonló gondok, s ezt alapvetően két módon lehet befolyásolni: jegybanki intervencióval vagy kamatemeléssel. Néhány környező ország az előbbivel próbálkozik, azonban Magyarország számára ez most talán nem lenne a legcélszerűbb. Az intervenció ugyanis értelemszerűen a devizatartalékokat csökkenti, csakhogy ugyanezt teszi nálunk éppen egy másik, országspecifikus tényező is: nevezetesen hogy az MNB igyekszik kielégíteni a bankok végtörlesztés miatt megnövekvő devizaigényét. Így még valószínűbb a másik eszköz, a kamatemelés bevetése.

És itt érkeztünk el a rövid papírok hozamemelkedéséhez. Nyilvánvaló, hogy egy rövid papír, mondjuk egy három hónapos diszkontkincstárjegy hozama egy kamatemelésre azonnal megugrik, míg egyéb tényezőktől eltekintve egy 15 éves papírt alig érint a dolog...

Ádám Zsigmond